Caligin

Sajnos nekem is csatlakoznom kell (ismételten) az xDSL szolgáltatással elégedetlenek táborához. Btz fórumtárs történetéhez hasonló esetről tudok beszámolni. Igaz, hogy csak ADSL2+ szolgáltatásról van szó és fénykorában sem túl acélos vonali paraméterek jellemezték a vonalat (~3 km vonalhossz). A történet kezdete és eddig úgy tűnik, hogy egyben a végeredménye is: 2016.03.23-án az esti órákban többszöri újraszinkronizálást követően az addig stabil bruttó 6200/640 szinkronból, 4-5 perc leforgása alatt bruttó 2724/637 szinkron lett (Netmánia S). A hibabejelentésekre a jól ismert sablonos válaszok érkeztek: SMS a hiba elhárításáról (persze nem történt változás), telefonon vagy elektronikus levélben pedig "Ennyit bír a vonal", "Messze vagyunk a központtól", "A garantált sebesség megvan." adukártyák valamelyike. Ebből a távolság még elfogadható indok lenne, de nem elegendő. Ilyen hirtelen változás nem túl életszerű. Többszöri hibabejelentésre adott reakció a szokásos sablonnal indul, majd végül némi elvégzett javítás (vonalvizsgálat, érpár átkötés stb...) eredményeként semmi változás. Házon belül a kábelek elvileg rendben (szerelők szerint), splitter rendben. Még a modemcserének adok egy esélyt, amint lesz rá lehetőségem, mert a szerelők rá sem néztek (pedig nem "szereld magad" konstrukció). Sajnos a javításnál nem tudtam jelen lenni személyesen. Visszamenőleg átnézve a múltbeli és jelenlegi spektrumképeket: a vonali zaj/áthallás jelentősen megnőtt, egyik napról a másikra. A csendes vonali zaj (QLN) elképesztő méreteket öltött, korábban egyetlen jelentős kiugrás volt a vivőkön (egy körzeti rádió), a mostani pedig kis túlzással egy konstans zaj. Gyakorlatilag a rádiós zavartatással közel azonos "magasságúra" növekedett. Ennyi új bekötés biztosan nem volt itt sem. Az okokra eddig nincs válasz, csak lezárt hibajegyek és az eddig ténylegesen is lehetséges vonali sebesség felének eltűnése. Nosztalgikus a mostani sebesség, 2005-ben nettó 2 Mbit/s-ről indulva, emelést követően 4 Mbit/s, majd stabil ~5,2 Mbit/s után 2016-ban gyakorlatilag sikerült visszatérni a kiinduló állapothoz a letöltési sebességet tekintve. Mindezt pedig a Digitális Magyarország Program egyik "fővárosától", a megyeszékhelytől 10 km-re, 6000 fős településen. Az új Telekom Wi-Fi Fon pedig aktív a szomszéd utcában, ami annak függvényében érdekes, hogy az az utca sem képes a 10 Mbit/s-re sem (több helyen is tudtam ellenőrizni).

Üdv! A honlapon 50 Mbit/s a névleges (maximális) letöltési sebesség, illetve 15 Mbit/s a garantált sebesség letöltési irányban. Átváltva: 50 Mbit/s = 6,25 MByte/s maximális letöltés 15 Mbit/s = 1,875 MByte/s garantált letöltés Tehát garantálja, hogy 1,875 Mbyte/s alá nem csökken a sebesség közel 100%-os hálózati terheltség esetén sem. Egyebekben pedig az idő nagy részében -megfelelő műszaki adottságok- esetén elérhető a 6,25 Mbyte/s.

Üdvözletem! A leírtak alapján (xDSL szolgáltatás esetén) alapvetően 2 dolog valószínűsíthető, amennyiben házon belül megfelelő a vezetékek állapota, hossza és a szűrő (splitter) elhelyezése: 1. A vonali paraméterek romlása következtében a központi vonalmenedzsment lekorlátozta a modem szinkronsebességét az általa biztonságosnak vélt stabil értékre (pl. vezetékek elöregedése, légkábelek/földkábelek sérülése, előfizetők számának növekedése miatt nő a vonali áthallás/zaj stb...) 2. Sajnos előfordulhat az is, hogy a vonalmenedzsment tévesen rak korlátot az egyébként megfelelő vonalra (akár gyakori áramszünetek, modem gyakori ki/be kapcsolása, áramtalanítása, egyéb zavarforrások is kiválthatják stb...). Javaslom a vonali paraméterek lekérését a modemből és feltöltését a fórumra (spektrumképet és legalább a főbb vonali adatokat: pl SNR margin, Attenuation, Attainable rate, Rate), s remélhetőleg abból már lehet majd következtetni, hogy milyen irányban érdemes keresni a sebesség csökkenésének okát.

Nálatok esetlegesen nincs vezeték nélküli szolgáltató a környéken, aki képes az EU által elvárt sebességet szolgáltatni? Leírom, hogy itt mire jutottam a térkép kapcsán: Engem is meglepett, amikor ellenőriztem, hogy a településünkön mi is a helyzet (kb. 6000 fős lakosság vonzáskörzet nélkül, a megyeszékhelytől 10 km távolságra). Természetesen közel 100%-ban világoskék, néhány sárga ponttal tarkítva (30 Mbps alatt). A vezetékes infrastruktúra itt is a Telekom tulajdona. A központ elvileg VDSL képes, de általánosságban csak a 10/0,5 csomag, néhány központhoz közeli helyen a 20/1 csomag rendelhető az online felület szerint. Ha esetlegesen van is előfizetői oldalon VDSL, akkor az nagyon kevés embernek lehetséges. Nincsenek településen belül további kihelyezett fokozatok, optika. Visszirányosított koax hálózat sincs. A DSLAM a település szélén van technikai okokból, így nem középpontosak a kiinduló kábelek. Viszont van a megyeszékhelyen (innen ~10 km távolságra) egy mikrohullámú szolgáltató, amely a városon belül jellemzően 2 csomagot kínál: 100/100, 50/10 Mbps vezetékes technológiával. Illetve mikrohullámon szolgáltat az agglomerációs településekre internetet a térségben, így itt is jelen vannak. Nagyjából a konzultáció kezdetén megjelent egy érdekes mikrohullámú csomag a kínálatukban: 40/10 Mbps, amelyből garantált 10/2,5 Mbps. Ez pedig megfelel a minimum garantált EU-s elvárásoknak is. Az ára viszont finoman szólva versenyképtelen. Így szóba sem jöhet. Kicsit utánanéztem az alkalmazott technológiájuknak, s valóban: megfelelő QAM modulációval, jól beállított "antennával" elvileg lehetséges. CFIP Lumina típusú külterületi bázisállomásokat használnak. Így vált egyértelművé, hogy miért is lett kék a településünk (30 Mbps és feletti). Egyébként a vezeték nélküli szolgáltatóknak a térkép készítésénél kiküldtek egy külön felkérést pontosításra. Tehát a vezeték nélküli technológiájú szolgáltatókat is figyelembe vették a térkép készítésénél. Érdemes elolvasni a linken található dokumentumot: NFM – SZIP felhívás vezeték nélküli szolgáltatók számára Továbbá nálunk érdekes annak a néhány sárga pontnak a koordinátája is. Az EU-s pályázati felhívásban minden járásra vonatkozóan rendelkezésre bocsátottak egy topológiai mintatervet, ami a Konzultációs Térképen alapul. A mintaterv nem volt kötelezően egy az egyben adaptálandó, attól el lehet térni. De tartalmazott egy-egy lehetséges nyomvonaltervet a sárga és fehér pontok elérésére, lefedésére egy-egy vezetékes technológiával (VDSL2, HFC, GPON). A településen az a néhány sárga pont olyan koordinátákon található, amelyből kiindulva már lefedhetőek lennének vezetékes technológiával a környező utcák is, ha legalább a település központjába eljut az optika. Remélem, hogy a Telekom támogatással kombinálva látott üzleti fantáziát a településben. Bár ahogyan számoltam, lehetséges, hogy ismét kimaradunk a fejlesztésből: a járásban 15 település van, a lefedendő igényhely 2699 pont, amelyből kötelezően 71%-ot kell vállalnia minimum majd a nyertesnek (1923 lefedendő pont). Ebből nálunk 28 pont található külterületekkel együtt. Ez a csekély szám gondolom a mikrohullámú szolgáltatásnak "köszönhető". Van ugyan 40/10-es csomag, csak olyan áron itt senki nem fog előfizetni arra. A járás egyes településein, ahol nincs ilyen kategóriájú mikrohullámú elérés, ott szinte minden utca, minden egyes igényhelye sárgán világít a térképen. Kíváncsian várom a pályázat eredményeit, s hogy lesz-e nálunk valamilyen változás. Reménykedni azt lehet, bár a számokból és gazdaságossági megfontolásokból kiindulva nem nagyon élem bele magam :).

Sziasztok! Nálunk is hasonló a helyzet, a "vezetékes" megoldások közül jelenleg csak az xDSL technológia elérhető. A vonalhossz ~3 km, így a Netmánia S ténylegesen nettó 5,2/0,5 Mbps-t teljesít (ADSL2+) stabilan. Tényleg jól optimalizálták a vonalat, a paraméterek alapján a mostani a jelenlegi maximum. Amit nagyon köszönök a Telekom munkatársainak, mivel előtte a rendszer több alkalommal is 3,7 Mbit-re korlátozta a vonalat automatikusan, ez részben a sűrűn előforduló áramszüneteknek is köszönhető volt. A jelenlegi állapot előtt futottam a jól ismert tiszteletköröket: "Sajnos ennyit bír a technológia és a jelenlegi infrastruktúra (légkábel) és másnál még ennyi sincs, a garantált 1 Mbit viszont megvan...". A gyorsító opcióval kapcsolatban jelenleg nem egyértelmű számomra, hogy 1. Ténylegesen felfüggesztésre kerül-e a kiegészítő szolgáltatás a napi 5GB és/vagy a havi 100GB adatforgalom átlépése után? Az ÁSZF szerint "a szolgáltató jogosult" a felfüggesztésre, de él is vele? Vagy központilag automatikusan szabályozott és letiltásra kerül a limit átlépésénél? 2. A HGW bridge módba állítható? (A szolgáltatás jellege miatt úgy gondolom, hogy nem.) 3. Tudom, hogy "friss" szolgáltatás hazai viszonylatban, de akinek esetleg már van gyakorlati tapasztalata, megköszönném, ha megosztaná: pl. megfelelő térerő esetén gyakorlati átlagos sebesség, stabilitás, publikus IP címet kap-e az eszköz? Mikor először még csak ÁSZF szinten megjelent lehetőségként a gyorsító opció, elgondolkoztam rajta, de a táblázatot áttekintve, szembesülve a korlátokkal, költségeivel az ár/érték arány (még hűség vállalásával is) nem feltétlenül optimális számomra. Feltöltési irányban ez a megoldás sem hoz jelentősebb felzárkózást a többi technológiához képest, bár tény, hogy javít az ADSL2+ helyzeten. Gyakran jól jönne a nagyobb sávszélesség, de tartok tőle, hogy a kiegészítő opcióval az ADSL2+ vonali sebesség ismét csökkenne, s a napi gyorsító limit túllépése után ismét visszatérne a 3,7 Mbit/s, ami 3 eszköz számára már túl kevés. Túl sok a kérdőjel jelenleg a gyorsító opcióval kapcsolatosan. Tamas586 felvetésére hosszabban reagálnék, hogyan is működnek az EU-s támogatások szélessáv kapcsán: Támogatási oldalról vizsgálva: A szélessávú fejlesztésekhez kapcsolódó EU-s támogatások hazai odaítélésénél az egyik alapelv a technológiasemlegesség. Elvileg bármilyen technológiával teljesíthető a vállalás, amellyel letöltési irányban névlegesen legalább 30 Mbps, feltöltési irányban névlegesen legalább 6 Mbps biztosítható. Ebből a garantáltan vállalt sebesség nem lehet kisebb 7,5 (le)/1,7 (fel) Mbps-nél. A garantált sebesség a hálózat csúcsterheltsége esetén is biztosítandó, ez alá nem csökkenhet. A garantált minimum technológiától és területtől függően vállalható magasabban is. Ahogyan btz is említette: a 4G/LTE gyorsító opció egyik irányban sem nyújt garantált sebességet az ÁSZF szerint, tehát nem teljesíti az EU-s célkitűzéseket (jelen pillanatban) az ADSL2+ alapú Netmánia S és Netmánia M csomaggal sem. Valamilyen fejlesztésnek majd lennie kell, de "fehér" foltok is maradni fognak, ahol még támogatással sem vállalják a szolgáltatók a lefedést. A támogatás "felvétele" tényleges fejlesztésekhez kötött: Már elvégzett fejlesztésekhez, vagy a támogatási kérelem benyújtása előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem igényelhető. Például ha a Telekom egy-egy területre (járási szinten) támogatási kérelmet nyújtott be és a térségre más pályázó is bejelentkezett, akkor fontos szerepe lesz annak is, hogy milyen technológiai megoldásokkal fedi le a járás ún. igényhelyeit. Technológiai súlyozásban a legmagasabb pontot az optikai megoldások jelentik (FTTH, FTTB), utána jönnek az elérési hálózat utolsó szakaszait rézalapú megoldásokkal (HFC, VDSL2) megvalósítók, majd a vezetéknélküli technológiák (LTE, egyéb licenszelt sávú wireless megoldások, de akár 2,4 GHz vagy 5 GHz WLAN is lehet). A magasabb pontszámú pályázó nyer. Ha a járásban nincsenek egymással versenyző projektek, akkor az érvényes pályázatot benyújtó lesz a nyertes, de csak akkor, ha a pályázata egyébként teljesíti az adott térségre előírt minimum feltételeket és elér minimum 45 pontot a 100-ból. Viszont a technológiával a legjobb esetben is csak 27 pontot lehet elérni (ha mindenhova optikát visznek a járásban), egyéb tényezők is sokat nyomnak a latban. Minden járásra meghatároztak egy becsült várható költséget, amelytől ha kedvezőbben valósítja meg a fejlesztést a pályázó, akkor pontot szerezhet. Minden térségre van egy meghatározott maximális támogatási arány (30%, 50%, 70%, 90%) a nettó összköltséghez viszonyítva, a térség fejlettségi állapota alapján. Pl. ha vállalja a szolgáltató, hogy az 50% igényelhető támogatás helyett 42%-ot igényel, akkor szerzett további 11 pontot. Vagy vállalja, hogy X km optikai felhordóhálózatot épít saját erőből a kötelezően előírtan felül, vagy vállalja hogy többlet szabad szálkapacitást épít ki stb... Elég nagy a mozgástér. Pénzügyi finanszírozás: A nyertes projektekre a Telekom (mivel nagyvállalat) legfeljebb 25% előleget kaphat (max. 300m Ft erejéig). A támogatás többi részét csak utófinanszírozásban hívhatja le, azaz először megvalósít fizikailag egy ütemet, kifizeti 100%-ban, majd utólag lehívhatja a támogatást a nettó összegre. Adminisztrációban sem lesz kis munka, különösen a közbeszerzési eljárások hatálya alá tartozó beszerzéseknél. A nyertesek igényelhetnek egyébként támogatott beruházási hitelt, alacsony kamatra (kb. ~0,5%/év), de a tőkét azt vissza kell majd ütemezés szerint fizetni. Határidők: Hazai célkitűzés 2018 év vége, az EU elvárása 2020. A jelenlegi pályázatok elbírálását nem régen kezdték meg. Eleve késett az eredeti ütemezésekhez képest a pályázati rendszer is, így az elbírálás és Támogatási Szerződés megkötése is késni fog. Ebből adódóan szerintem nehéz lesz tartani az ütemezést a megvalósításban is (bár ne így legyen), kivéve ha valaki benyújtást követően saját felelősségre megkezdi esetlegesen a kivitelezést (amire csekély az esély, mert mi van ha más nyer?). Valószínűleg legkésőbb idén nyár elejéig-közepéig megszületnek a döntések. A pályázatból támogatott folyamat végeredménye pedig csak a "homes-passed" lefedés, azaz hogy eljutott az igényhelyekig az NGA képes szélessávú technológia és az előfizetőkhöz történő bekötés megtörténhet 15 munkanapon belül, ha megrendelik. Az előfizetői oldalon elhelyezendő eszközökre elvileg nem jár támogatás, az is jelentős költség. Szóval nem egyszerű a helyzet számunkra sem, de szolgáltatói szempontból sem.