rainman

ISDN vonalat hívok.
Régen azhoz voltam szokva, hogy kapok visszinformációt:
mondjuk mobilról hívok egy PP ISDN vonalat: 
Ha hívott bekapcsolta a DND-t, akor szövegbemondás, hogy "a kért szám saját kérésére nem kapcsolható"
Vonalszakadás esetén szövegbemondás: " a megadott szám műszaki hiba miatt nem kapcsolható"
S0 busz hiba esetén a hívásom azzal az üzenettel zárul, hogy "nincs válasz" (tel.kp látja az NT-t csak az mögött nem talál berendezést)
A minden működik, csak forgalom van esetében meg ha mindkét b csatorna foglalt, akkor a mobilomon ezt a szövegen infót kaptam, hogy "A hálózat foglalt".

Na most ezhez képest bármi hibát generáltam, csak annyit kaptam, hogy a mobilom 2-3 másodperc után eldobta a hívásomat, alaphelyzetbe tért. Máshonnan hívva meg az az üzenet, hogy a szám foglalt. MÉG AKKO)R IS HA MEGSZAKÍTOTTAM AZ U INTERFÉSZT (műszaki hiba!!)!!!!.
Egykor a központos hónapokra visszamenőleg látta a bithibákat nap-óra-percre.. bentről újraindította a portot. Ma mi van??? Nem lát semmit. Majd kiküld vqalakit. IBT 10 vizsgálókészülék/műszer lesz-e nála?
 

Szokott adni, vagy kötelező adnia?

Mégegyszer a szitu: vezetékes analóg vonalról vezetékes analógot hívok, tök egyszerű.
hívott bejelentkezik, beszédkapcsolat létrejön.
És a hívó korábban bont, miközben a hívott még tartja a vonalat.
A hívottnak kell-e kötelezően kapnia bármiféle jelzést (akár a hangfrekvenciás sávban egy foglaltság-szerű izét)  vagy elégedjen meg egy püttyögéssel? 
Merthogy: Manapság sokszor automata hívásfogadó izék fogadják a hívást.  (ezt pár éve még a Virtualoso, Compleo rendszerben IVR-nek hívták telekom berkekben, a lotifuti alközpont-üzemeltetők meg DISA-nak.
Szóval az érkező hívást fogadja a DISA, és várja a beválasztást, vagy a bármiféle információt az érkezett hívás állapottyáról, például arról, hogy a hívó időközben letette.... Nos, ha nem kap infót a hívó oldali bontásról, azt hiszi, hogy vonalban van még, és fennragad.
Jut eszembe: egykor létezett a PKI - Posta Kutató Intézet- . Ma van-e hasonló csapat? akik a GYAKORLATBAN modelleznek felvetett problémákat? 
Merthogy "olykor szokott püttyögni", az nem megalapozott válasz....

((megjegyzem: láttam már jobb fórummotort is, ha csak visszaemlékszem az Axelero idejére, meg kissé tovább, amíg le nem lőtték az egészet, lett helyette ez az izé....))

Ekkor: 2019. 09. 10. at 20:53, btz írta:

Lerakás után foglalt jelszést szokott adni a készülék, de van olyan főleg vezetéknélküliben, hogy automatikusan bont a vonal így egy pittyenés és semmit nem hallasz. 

Szokott adni, vagy kötelezően kell adnia?

Mégegyszer a szituáció: 
Hívó megcsörgeti hívottat, hívott jelentkezik, a beszédkapcsolat felépül.
Mindeközben a hívó bont. a hívott a bontás tényéről tud-e értesülni - miközben még tartja a fogadott hívást, vagy csak szokott, és olykor legyen elégedett egy püttyenéssel?
Tudod: vagynak ótomata hívásfogadó rendszerek, amiket megzavar, ha a túlóldali bontás tényéről nem kapnak jelzést, csak netán egy "püttyenést"
Szóval mégegyszer a kérdés: felépült beszédkapcsolat során a a hívó bont, a hívottnak kötelezően kell-e kapnia hangjelzést a túloldali bontás tényéről? Vagy belefér a szolgáltatás teljesítésének körébe egy "püttyenést" küldeni?

E!nök úr! Ha továbbra sem érti a kérdést , vázolom majd a hibás teljesítés következményeit egy alközponti rendszer automata hívásfogadásának furcsáságaival. Untassam ezzel a jónépet?

Bocsáss meg, de ezt nem tudom értelmezni vezetékes témában: " ...de van olyan főleg vezetéknélküliben, hogy automatikusan bont a vonal így egy pittyenés és semmit nem hallasz.  "
Azt hittem hogy a vezetékes hálózatból már kikoptak a vezetéknléküli vonalhelyettesítő megoldások, pl. az RLL, a GSM alapú "helyhez kötött" szolgáltatás, aminek a legvégén egy analóg készülék volt a helyi számmezőből osztott hívószámmal, de valójában GSM telefon volt.

Azért érdekel a dolog, meg vannak helyzetek, amikor nem élő ember figyeli a vonalon a jelzéseket, hanem pl. egy alközpont fővonali áramköre. 
A worst case helyzet az, hogy a hívott mellék fel sem veszi, vagy a beszélgetés végén rosszul rak le, tehát a fővonali áramkör nem bont magától, hanem figyelné a fővonal felől érkező jelzéseket, és ha hallana foglaltsági hangot, akkor az csak a hívó oldali bontás okán lehetséges, ezért ő maga mint hívott fél is bont, a félre tett melléket meg ott eszi a fene, majd kiblokkolódik. Viszont ha nem hall csak egy pittyegést, akkor ott marad lefoglalva a fővonal, hívott oldalról nem kényszerít ki bontást, forgalom rajta se ki, se be....

(a bontás első körben a hívó joga, ha ő teszi le először, akkor a közreműködő áramkörök felszabadulnak, a hívott, még ha tart, akkor hangjelzést kap.
Hívott oldali bontásnál jelzés küldődik a hívó központja felé, ott beindul egy időzítés, melynek letelte előtt ha a hívott újra beemel (újabb átjelzés), akkor újra összekapcsolódnak. Ha az időzítés letelt, akkor a a hívó központja küld egy kényszer-bontást az áramkörök felszabadítása érdekében, ugyanakkor a mellétett hívó blokkolódik. De a hívott oldal felszabadul....)

Ekkor: 2019. 09. 02. at 15:39, rainman írta:

Adva van egy vezetékes vonal.
Az érdekelne, hogy milyen jelzéseket, információs hangokat kellene tapasztalnom,  ha ez a vonal hívottként szerepel?
Különös tekintettel arra a szituációra, amikor a hívó előbb bont, és a hívott még tartja a vonalat.

Ekkor: 2019. 09. 02. at 15:39, rainman írta:

Adva van egy vezetékes vonal.
Az érdekelne, hogy milyen jelzéseket, információs hangokat kellene tapasztalnom,  ha ez a vonal hívottként szerepel?
Különös tekintettel arra a szituációra, amikor a hívó előbb bont, és a hívott még tartja a vonalat.

Bővíteném a kérdést: bármely technológiával szolgáltatott analóg hozzáférés esetén mennyire egységesek ezek a jelzések?

Kezdeném talán Puskástól
régi filmeken azt látni, hogy a hívó leemeli a mikrafont és  hallgatót, olykor bizgeti a horgot, aztán a központ jelentkezik, kapcsol, vagy szól, hogy  a hívottat foglaltnak látja. Beszéd végén a központos látja, ha bármely oldal bontott, bontotta a zsinóráramkör egyik végét, és értelemszerűen a másik oldalt is.
Na nézzük az induktoros időket: kézi kapcsolás szintén, zsinóráramkör, de csengetés ide-oda....
Hívó tekeri a kurblit, (híváskezdeményezés) mire a központban zizeg az esőlemezes látjelző: központos dugja a zsinórt : "jelentkezem!".
Hívó kéri a túlfelet, központos látja hogy a hívott lika foglalt-e vagy sem.  ha foglalt, közli, ha nem foglalt, akkor zsinór másik vége a likba dug, csengetőkulccsal csöngeti a hívottat. jelentkezik vagy  sem.. Sikertelen híváskísérlet esetén mindkét oldali zsinórja bont. jegy előjegyzésben marad.
Sikeres kapcsolás esetén a beszélgetés végén vélhetően mindkét fél megtekeri az induktort, hogy jelezze a központosnak a beszélgetés végét,
Ha csak az egyik, attól még mindkét oldal lika felszabadul.
A következő fejezet majd a forgógépes központok működése lesz a hanggépek, a bütyköstárcsák elemzésével, majd utána a crossbar sípládájáig.
Automata központokban redszeresítettek bizonyos jelzőhangokat, amelyet forgógépek generáltak, és bütykös tárcsák szaggatták meg a hangot.

első: tárcsahang. folyamatos. - már ameddig, ha nem kezdtél el tárcsázni....
második: foglaltsági hang: egy másik frekvencián szaggatott hangjelzés. Ezt több célra használták: hívott foglat jelzésre,  aztán ha a hívó mellétett, és az időzítés után a hívó vonala blokkoltba esett,  no meg amikor a hívó előbb bontott, és a hívott ezt kapta.... erről szól az eredeti kérdésem!!4
Az üresemeleti hang elnevezéséről tunnék mesélni de a dallamából ítélve a "***** vagy? mondatot idézi.....

Adva van egy vezetékes vonal.
Az érdekelne, hogy milyen jelzéseket, információs hangokat kellene tapasztalnom,  ha ez a vonal hívottként szerepel?
Különös tekintettel arra a szituációra, amikor a hívó előbb bont, és a hívott még tartja a vonalat.