eddigésnetovább

Tisztelt Telekom! Engedjék meg, hogy mint ügyfél, néhány észrevételemet megosszam Önökkel, elsősorban a marketing területen tevékenykedő munkatársakkal. Azon túl, hogy nemrégiben a Duna Plázában található Tkom fiókban rendkívül kellemetlen tapasztalatom volt egy ügyintéző hölggyel, aki lekezelően, gőgösen és arrogánsan kommunikált velem és a párommal, a Tkom marketing és emberi erőforrás kommunikációjában (mindig tisztelet a kivételnek) megfigyeltem egy romló tendenciát, amelyre leginkább a ***** kifejezés a legartikuláltabb jelző. Az a reklámkampány, amelyben egy Mari nevű hölgy és egy teljesen életidegen férfi karakter viszi a jelző fáklyát jelen médiabirodalmunkban a Tkom részéről, egyszerűen elviselhetetlen, taszító, idegesítő és mind a képviselt társadalmi rétegre, mind a Tkom ügyfeleire és vélt vagy valós célcsoportjaira, mind pedig a női nemre gyalázatos fényt vet. Ha a Tkom felvállaltan ezt a célcsoportot tűzi ki elérendő vágyai netovábbjaként, egy beszélni alig tudó, nyökögő, kulturálatlan, durva beszédű, durva személyiségű, egyszerű *****t, akkor én nem szeretnék a Tkom célcsoportjába tartozni. Sem ügyfelei közé. Persze, nyilvánvaló, szinte látom, ahogy a Tkom vezetősége megvonja a vállát és azt mondja, hogy marhára nagy veszteség lesz, ha én távozom az ügyfelek közül, marad bőven elég. De sajnos fenn áll a veszélye hosszú távon, ha a Tkom tovább erőlteti ezt a ***** kampányt, olyan helyre pozícionálja magát, ahová nem biztos hogy tartozni szeretne, vagy ha igen, akkor tegyen ízlése szerint. Viszont, ha az emberek a magenta színt kötni fogják Marihoz a *****hoz, akkor szépen lassan, lekopnak majd a kulturált, esetleg iskolázott, elitebb ügyfelek, akik esetleg erőteljesebb anyagi háttérrel és ebből fakadó vásárlási és fogyasztási ösztönző erővel rendelkeznek, és ez még az ő esetükben sem fejben fog eldőlni, hanem érzelmi szinten, ahogy minden marketing stratégia eredményezte vásárlói magatartás. Üdvözlettel, egy ügyfél, eddig még legalábbis.