Caligin

Tag
  • Tartalmak

    78
  • Csatlakozás időpontja

  • Utolsó látogatás

1 Követő

Caligin a fórumon

  • Rang
    Tudományos tanácsadó
    2
    2

    Megoldóember

    Megoldóember vagyok, a fórum indulásától ennyi válaszom fogadták el megoldásként a fórumtagok

    50+
    50+

    Népszerű

    Népszerű vagyok, a fórum indulásától a kérdéseimre, válaszaimra ennyi elismerést kaptam a fórumtagoktól.

  1. Nálunk egyre rosszabb a helyzet a település (Nyírtelek) távoli részein mióta bevezetésre került az új xDSL portfólió keretében "amit a drót elbír" stratégia. Jelenleg már ott tartunk, hogy a 2005-ös induló csomagunk (nettó 2Mbit/s) sebességét sem tudja nyújtani. 2006-ban a bruttó 4Mbit/s-t még bírta. Gondolom sokan migráltak, illetve ahol tudták maximumra állították a vonalakat. Jelenleg ez a helyzet, még ilyen alacsony sebességnél is magas CRC hibák száma: A rendszer tette is a dolgát, alig pár percre rá, még visszább vette a sebességet: A garantált értékekbe belefér, viszont az ára elég borsos ennek a sebességnek. Továbblépési lehetőség a gyorsító opció lenne, de ha jól értelmezem, akkor ahhoz díjcsomagot kellene váltani (Otthoni Internet Start a jelenlegi), ami szintén csak díjnövekménnyel járna + az opció havi díja (és korlátossága). Saját routerrel is hiába megy a QoS, annyira alacsony a sebesség, hogy már a sima böngészés is néha fejejtős, ha több internetre csatlakozó eszköz használja egyidejűleg a sávszélt. Egyébként jobb napjain néha-néha visszaáll bruttó ~5Mbit szinkronra a hgw, de a csúcs időszakban úgy megnövekszik a zaj, hogy hamar visszaveszi 3100 Kbit/s sebességre, majd mostanában a fenti sebességekre. Ha minden jól megy talán pár nap múlva 3000 körüli lesz megint az érték. Amíg VDSL2 módban volt addig sokkal stabilabb (és magasabb) volt a sebesség: 4000-5120 Kbit/s között ingadozott, a feltöltés pedig stabil 1280 Kbit/s volt. De arról is le kellett mondani, mert nemrég már a szinkron sem állt fel VDSL2 módban. Visszatettek ADSL2+ módba. Így a felöltés sem hajlandó elérni még a bruttó 640 Kbit/s szinkront sem. A vizsgálatok szerint kábelhiba nincs, portot cseréltek, házon belül hibát nem találtak. Most már csak ennyit bír a rendszer. Lehet, hogy a végén mikrohullámra kellesz váltani bármennyire nem szeretnék. A mobil SZIP szintén elérhetetlen, mert az utcán címrendezés volt, így a házszámok nem jól szerepelnek a rendszerben, illetve a felmérés is hibás volt, mert hiányoztak házszámok a listából. Néztem rövidebb kábelhosszon is, hogy milyen sebességek vannak a gyakorlatban. A szerencsésebb helyeken mehet 22 Mbit/s bruttóban, de ott is úgy látom, hogy a zaj miatt visszafogja a rendszer (a becsült érték ~36 Mbit/s lenne az egyik helyen). 2 km-ig láttam sok nettó 10 Mbit/s vonalat is. A lehető legjobb kombináció, hogy vegyesen mennek ADSL2+ és VDSL2 módban a vonalak a településen. Vektoring nincs, kíváncsi lennék, hogy a VDSL2 8b profil + vektoring stabilizálná-e valamelyest a helyzetet a nagyobb távolságokon (1500 méter felett). Ilyen "jobb" napjain a vonal:
  2. @btz Támogatói oldalról jelentős volt a késedelem (elbírálás, döntések, HTMR rendszer kialakítása, felügyelő mérnöki hálózat kialakítása stb...), a nyertesek részéről a kiviteli tervezésnél, illetve a megvalósításnál felszínre jött hiányosságok, amit nem láttak előre, a fejlesztési dömping miatt szakember és anyag hiány. Illetve ami még jelentősen húzhatja az időt: ha a pályázó a közbeszerzés törvény hatálya alá kerül valamelyik projektelem tekintetében. Az is eléggé hosszú folyamat. Itt szerencsére van törvényi kivétel: mentesül a közbeszerzés alól, akinek kizárólag elektronikus hírközlési szolgáltatás-nyújtására, hálózat rendelkezésre bocsátására, igénybevételére irányul a beszerzése. Összesen 24 hónap van a megvalósításra. Ha nem kezdte meg a támogatási szerződés megkötését megelőzően saját felelősségre a projektet a nyertes, akkor a szerződés hatályba lépésétől ketyeg a 24 hónap. Ha megkezdte, akkor attól az időponttól számítandó. De a jelenleg hatályos szabályok szerint legfeljebb így is csak 2020.12.31 napjáig lehet elhúzni a fejlesztéseket. Ezen intervallumokon belül indoklással tetszőlegesen tologathatják a határidőt, módosíthatják a szerződést akár többször is a nyertesek. Úgy van felépítve a pályázati rendszer, hogy ha valamilyen műszaki-szakmai tartalom változás történik, akkor azt jelezni kell a támogató felé. A változás nagyságától függően változás bejelentést kell tenni, vagy szerződésmódosítást kell kezdeményezni. Például a pályázati szakaszban betervezett egy olyan OLT-t, routert vagy switchet, aminek megszűnt a forgalmazása és az utódját szerzi be (műszakilag magasabb vagy egyenértékű funkció) vagy más gyártótól szerzi be az eszközöket (típusváltás), akkor azt mind jelezni kell a támogató felé. Újra árajánlatokat kell kérni, jóvá kell hagyatni stb... Költségek átcsoportosítását is nagyon meg kell indokolni. Ha nem jelzik, hogy a végső időpontot módosítani szeretnék, akkor annak elteltét követően legkésőbb 90 nappal várják a záró kifizetési kérelmet. Ahhoz meg nagyon sok mindent kell benyújtani (pl. KIFÜ felügyelő mérnöke által kiállított záró jegyzőkönyv is kell, amely igazolja a teljes projekt fizikai befejezését), rengeteget kell hozzá dokumentálni. Ilyenkor taktikai okokból is előfordulhat, hogy a lehető legkésőbbre módosítanak. Ha hamarabb készen vannak az nem probléma.
  3. @FrezeR Igen, Sényőt Apaggyal és Nyírtéttel kötik össze. A többi település szerintem nem releváns, ha a Sényőt ellátó gerinchálózat mindkét végpontja aktív lesz és engedélyek megvannak, és a központjuk is felkészült, akkor elvileg nincs akadálya az indulásnak, előfizetők bekötésének. Építési engedély nélkül egy kapavágást sem tehetnek hivatalosan, mert pénzbüntetés lesz a vége. Ugyanez igaz a végfelhasználók bekötésére is, amíg nincs használatbavételi engedély és jóváhagyott új ÁSZF. Gazdaságilag az lenne az érdekük, hogy ahol zöld jelzés van, minél hamarabb induljon a szolgáltatás és kezdje el termelni a bevételt. Persze, jelzem ha látok valamit, megyebeli vagyok én is. A Nyíregyházi járásban várom (Nyírtelek), hogy legyen végre valami fejlesztés, mert nagyon hosszú a rézdrót (~3 km) a központtól, a gyorsító opció meg a gyakorlati nyűgök és korlátok miatt nem opció errefelé.
  4. @FrezeR A 2019.12.31-i határidő a pályázat szempontjából a fizikai befejezés utolsó napja, a legutolsó támogatható tevékenység üzembe helyezésének legkésőbbi lehetséges napja (ami lehet a használatba vételi engedély is, vagy egy eszköz beszerzése is) a jelenleg hatályos Támogatási Szerződés szerint. Addig a dátumig beszerzett és üzembe helyezett "dolgokkal" kapcsolatosan felmerült költségeket számolhatják el és hívhatnak le támogatást kifizetési kérelem keretében. Tehát ha a feltételek adottak (pl. Sényőt készre jelentik, használatba vételi engedély és NMHH papírok rendben vannak), akkor településenként indíthatja bármikor a szolgáltatást és folytathatja a többi fejlesztését, nem kell kivárnia a végső határidőt, hogy teljesen befejezzen minden más települést. Sajnos nem tudom megmondani, hogy mennyire reális vagy nem az idei, esetlegesen jövő év első felében történő átadás. Ha lesz használatbavételi engedély, akkor valószínűleg lesz új ÁSZF dokumentum, abba megint beleköthet az NMHH, ha minden rendben műszakilag és adminisztratívan, utána indulhat az előfizetők bekötése. Amit láttam az NMHH honlapján: Sényő-Nyírtét gerinchálózati szakaszra az építési engedély 2017.09.14-i dátumú volt. Nyírtét gerinchálózatra elvileg 2018.04.20-án használatbavételi engedély van, Sényő gerinchálózatra még nem találtam meg. Nyírtét lefedő hálózatra 2018.05.10 és 2018.06.22 napján indult az engedélyezési eljárás. Nyírpazony-Nyírtura-Kemecse-Libabokor közötti optikai hálózatra 2018.06.22-én indult az engedélyezési eljárás. Apagy-Sényő összekötésére 2018.10.24-i nappal az építési engedély megadva. Apagy lefedő hálózatra a létesítési engedélyt 2018.10.11 napján adta meg az NMHH. Nyíregyházán is elindult a gerinchálózatuk bővítése az ősszel. @Brada20 Mándok településen (Záhonyi járás) 2016.08.02 napján a Telekomot hirdették ki nyertesnek (1. körös pályázatban volt). Mándokon a pályázati felhívás mellékletei szerint összesen 15 lefedendő igényhely volt, amely a Szent István teret, Vasút utcát, Nyárfás utcát, Kossuth utcát és Jókai utcát foglalta magában. Ami furcsa, hogy nem lakossági igényhelyeket jelöl a pályázat, hanem üzletit és közintézményit. A többi utcát úgy jelentették le az előzetes felmérések során, hogy elérhető a minimum 30 Mbps szolgáltatás (bármelyik jelenlévő szolgáltatótól). Sajnos az utca szintű alábontások és a lefedettségi térkép nem tükrözték a valóságot, több településen is probléma van/volt ebből. Ettől többet is fejleszthetett önerőből, illetve ha kivitelezés közben felmerültek újabb lefedetlen pontok, akkor azokkal bővülhetett a projekt. Nálunk is hasonló volt a helyzet, hogy az egész település jelölt volt, hogy rendben van, nagyon kevés pont volt. Érdekes módon a legutóbbi körben már szinte az összes utca fejlesztendő területként jelent meg az excel táblákban. Úgyhogy várhatunk legalább 2 évet újra itt is. Viszont a Záhonyi járás a legutolsó körben nem volt ismételten kiírva fejlesztendő területként. Publikusan elérhető adatok az alábbi helyeken találhatóak a Záhonyi járásról: https://emir.palyazat.gov.hu/nyertes/?node=adatlap&forras=1420&id=3558402 A mellékelt excel táblában találhatóak a pályázat kiírásakor lefedendőként jelölt települések a Záhonyi járásban (a lefedendő igényhelyek fülön, település-utca-házszám bontásban találhatóak meg Mándok érintett utcái): 2_Záhonyi járás_20151016_v1.xlsx
  5. Nem a Telekom lett a nyertes, de Sényő az 1. körös nyertesek között volt, 2016.06.23 napján döntöttek. Azért nem nem található a mostani listában. Optikai hálózat lesz a házakig (GPON). A település honlapján volt egy közlemény. Lehet, hogy nem verték nagy dobra. Van egy tervrajz is, ahol meg tudod nézni, hogy az utca milyen módon kerül lefedésre (oszlopsoron, föld alatt). https://senyo.hu/szelessavu-optikai-halozat-epitese-senyon/ Az NMHH honlapja alapján a gerinc és a hozzáférési hálózatra is megkapták már régen az építési engedélyeket. Nem látsz új oszlopokat vagy dobozokat, kábeleket a településen felszerelve? Azt, hogy használatba vételi engedély mikor lesz arról talán a szolgáltató tud majd közelebbit mondani. A Nyíregyházi járás 1. körös legutolsó települését a jelenleg hatályos támogatási szerződés szerint (GINOP-3.4.1-15-2016-00068) 2019.12.31-ig kellene befejezni. A honlapjukon még nem frissítették, a régi befejezési határidő szerepel. A legutóbbi kört is ők nyerték a járásban 2018.11.05-én a kimaradt vagy részben lefedett települések (Apagy, Kótaj, Napkor, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Újfehértó) lefedetlen igényhelyeire vonatkozóan. Utóbbiaknál a tervezett befejezési határidő 2020.03.24.
  6. Lehetséges, hogy korábbi körökben nyertes település. Melyik településről lenne szó? Megnézem szívesen a listákban, ha nincs kedved keresgetni.
  7. Eléggé elhúzták a döntéseket a 2018.02.26-2018.03.31 közötti intervallumban benyújtott pályázatok esetében. 2018.11.05 és 2018.11.06 napján történt támogatói döntések alapján az EU-s támogatásból fejlesztett területek korábbi listái a mellékelten csatolt táblázat szerinti járásokkal, településekkel bővülnek ki. A pdf és xlsx fájl tartalma megegyezik. A korábbi szakaszokban történt döntéseket a táblázat nem tartalmazza. Ebben a körben a felhordó (körzet) hálózatokat és hozzáférési hálózatokat külön támogatták. 67 nyertes pályázatot hirdettek ki összesen a két napon. A táblázat a támogatói döntések és pályázati felhívás mellékletei alapján készült saját tábla, így hibák, elírások lehetnek benne. Aki szeretné nyugodtan javíthatja, átalakíthatja, felhasználhatja, bővítheti az excel táblázatot. A dőlt betűvel írt települések felhordó hálózati fejlesztéseket jelölnek A - B település között, illetve [A,B,C] - D települések között. Utóbbi csillagpontosként értelmezendő A-D, B-D, C-D. Az igényhelyek száma (hozzáférési hálózatok) a pályázati felhívás szerinti, tehát nem jelenti azt, hogy csak ennyi a valós igényhely. A kivitelezési szakaszban ezek változhatnak. A lefedendő igényhelyek százalékos aránya egy minimálisan elvárt, kötelező vállalás a pályázati felhívás mellékletei szerint, ettől ténylegesen magasabbat is vállalhatott a jövőbeni szolgáltató a pályázatában. Aki a biztosan hibátlan adatokra kíváncsi az alábbi helyeken érheti el. Az eredeti, hiteles adatok forrása: Pályázati Felhívás - Segédletek 2d., 2e mellékletek https://www.palyazat.gov.hu/doc/4506 Támogatott projektkereső https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso Fentiek alapján készült saját tábla (xlsx, pdf) -hibák, elírások lehetnek benne: 20181109_GINOP_341_2_15_20180226_20180331_palyazat_nyertesek_20181105_20181106.xlsx 20181109_GINOP_341_2_15_20180226_20180331_palyazat_nyertesek_20181105_20181106.pdf
  8. @btz Természetesen továbbíthatod. Nálunk is érdekesen alakult a helyzet: Az első körös pályázatban a településen csupán 28 lefedetlen végpontot jelöltek, a mostani kiírásban 1456 db-ot. Azért ez nem csekély eltérés. S még így is találtam kimaradt házszámokat. Remélem a Telekomnak 70%-os támogatási intenzitással már megéri nálunk is fejleszteni. Szerintem fognak még érdekes dolgok kiderülni. A 2018-as céldátum ezeken a helyeken szinte borítékolható, hogy nem tartható. A pályázatokat mire elbírálják, szerződést kötnek, elkészülnek a kiviteli tervek, engedélyek... És arról nem is beszélve, hogy mi lesz, ha valamelyik járásra nem nyújtanak be pályázatot. --- A Fritzboxnak is szép ára van, bár jóval olcsóbb mint a mérésre alkalmas céleszközök. Ha esetleg látok valakinél a környéken egyet, akkor inkább kölcsön kérem egy mérés erejére. Valóban nem éri meg hobbi szinten.
  9. @btz Köszönet az "adalékért". Ez hasznos információ, jó elképzelés. Kár, hogy a Speedport Entry 2i esetében nem tudom kinyerni a részletesebb vonali adatokat. Kíváncsi lennék hogyan fest a vonal jelenlegi állapotában. A fejléc csökkenést viszont tényleg így is "érezni", s a hibatűrés is javult. Már tényleg minden kbit-nek örül az ember ilyen távolságban :). ADSL2+ módban már alig tudott a 280-300 körüli vivőkből használni valamennyit, felette meg már semmit. Gyakorlatilag az ADSL 256 vivőjén felül csekély volt az átvihető bitek mennyisége. Az idézett forrás függvényében viszont tényleg kíváncsi lennék, hogy mi a helyzet most a vonalon, és az említett szűréssel mire lenne képes valós működési környezetben. A környező utcákban még mindig van pár hely, ahol csak ADSL2+ képes eszköz található, ahol VDSL2-es van, ott is ADSL2+ módban működik. S akárhol néztem mindenhol maximális adásteljesítménnyel mennek. Az meg már csak extra, hogy valamilyen "véletlen" folytán a 3100 kbit/s lockot látom sok helyen. Ha mindenütt migrálnának VDSL2-re, akkor lehet látványos lenne a javulás. A vektoring hatása ilyen hosszúságon már szintén nem jelentős, de az is javítana valamennyit. Kevésbé "kiabálnának" a hgw-k, csökkenne a zaj. SZIP pályázat fejlemények: Apropó... Nem tudom, hogy említette-e már valaki. Ha igen, akkor elnézést az ismétlésért. 2018.02.26-2018.03.21 között ismételten benyújthatóak az NGA pályázatok a konvergencia régiókban (Közép-Magyarországon kívüli és Budapesten kívüli területek). https://www.palyazat.gov.hu/doc/4506 A "Segédletek" zip fájlban található "2e" elnevezésű mellékletet ajánlom azok figyelmébe, akiknek a szélessáv térképen "kék" (lefedett) a jelzése jelenleg és nem lehetett pályázni az előző körökben, vagy kimaradtak bizonyos utcák. Számos olyan járási településen található utca pályázható most ebben a körben, amelyet a jelenlegi publikus térképen már lefedettnek jelöltek, valójában pedig nem az. A "2d" elnevezésű mellékletben látható, hogy még a felhordó hálózatok is hiányosak elég sok járásban. A zip fájl sajnos ilyen matroska jellegű (zipben-zip), mert archívumként tartalmazza a korábbi, már lezárt körök dokumentumait is. Segédletek.zip->GINOP-3.4.1...zip->Segédletek->2e.zip fájlban található az aktuális járási-települési-utcai szintű bontás, ami pályázható.
  10. @Farao Úgy látom, hogy nálad a csillapítás ellenére is elég szépen teljesít az ADSL2+. Bár maximális adási teljesítménnyel, ~6 dB target SNRM-mel éppen a határon van. Ha nem magas a CRC hibák száma és a DLM nem korlátozza olyan mértékben folytonosan a vonalat, ahogy nálam, akkor nem feltétlenül éri meg VDSL2-re váltani. Valószínűleg negatív irányba változna a leirányú szinkron sebességed. Számomra csak azért érte meg, mert a vonalmenedzsment kevésbé drasztikusan lassítja az itteni vonalat VDSL2 módban. Ha nem ingadozna az SNR ennyire, akkor gyorsabb lenne ADSL2+ módban fel- és letöltési irányban is. ADSL2+ módban ~8000-9000 Kbit/s a becsült sebesség letöltési irányban, VDSL2 modulációval az eltérő bitallokáció és adásteljesítmény miatt max. olyan ~6000-6400 kbit/s-nél tetőzne, ha stabilabb lenne a vonal. A becsült elméleti maximális feltöltési sebesség is kisebb lett így (VDSL2 ~1500 Kbit/s, ADSL2+ ~2560 Kbit/s). Esős nap volt, ezért jelenleg is eléggé ingadozik az SNRM, növekszik a CRC hiba, zajos a vonal. Ilyenkor kicsit lecsíp a letöltési sebességből, hogy stabilabb legyen, de a zavarok elmúltával visszaáll a korábbi magasabb sebességre. ADSL2+ módban nem állt vissza a sebesség, hanem úgy maradt végleg.
  11. Saját előfizetéssel az alábbiakat tapasztaltam ADSL2+ és VDSL2 mód között nagy hurokhosszon: Netmánia S csomagot (10/0,5 Mbit/s) ~2950 méteren ADSL2+ módban folyton 3100/640 Kbit/s sebességre korlátozta a rendszer. 10+ évvel ezelőtt még sima ADSL módban is magasabb volt a letöltés az akkori 4 Mbit-es csomagban. VDSL2 módban 4160/640 Kbit/s-t produkált az "SNR lock" ugyanezen a vonalon Netmánia S csomagban. (2017 májusában saját hatáskörben állították át, nem volt hibabejelentés). Idén januárban gondoltam, hogy feltöltés terén lehetne némi javulást elérni, illetve a Netmánia S + telefon árát is kicsit sokalltam így 2018-ban ezért a sebességért. Meg is történt a váltás a kedvezőbb díjú Otthoni Internet Start (30/5 Mbit/s) csomagra + telefonra. A vonalhossz miatt a modulációt visszaállították ADSL2+-ra. Reméltem, hogy az évek alatt közben csiszoltak a DLM-en, de nem. Kotta szerint csökkent a sebesség: ~8160/2560 Kbit/s-ről 5 nap alatt 3100/500 Kbit/s-re állította be fixen a vonalat az automatika. Hümmögtem egyet magamban, a letöltéssel szemben nem voltak illúzióim, de hogy a feltöltés is romlani fog... Telefonálgatás, hogy ez így nem nagyon jó. "Túl nagy a távolság a központtól, ennyit bír a vonal." - jött a sablon válasz. Vonal reset után ismét az előző forgatókönyv szerinti lépésekben tette a dolgát a DLM: a feltöltés ~500 Kbit/s, a letöltés pedig 3100 Kbit/s. Megint telefonálgatás, szokásos sablon válasz. Hibajegy ismételt újranyitását követően megemlítettem, hogy azért feltöltési ágon 30 dB SNRM tartalék kicsit soknak tűnik. Továbbá feltöltési irányban CRC hiba és SNRM ingadozás sem volt tapasztalható, ennyire nem kellene visszavágni a feltöltést. A válasz alapján így működik a rendszer, hogy a feltöltést is csökkenti. Kértem, hogy akkor legalább próbáljuk ki ismét a VDSL2 módot, mert úgy magasabb volt a "lock" utáni sebesség. Jelenleg ~5100/1280 Kbit/s körül állította be fixen a szinkron sebességet a rendszer VDSL2-n. A "bufferbloat" jelenség miatt továbbra is erőteljesen QoS-t kell alkalmazni a saját routeren keresztül, mert több eszköz használata közben olykor 3000-4000 ms-re felugrott a válaszidő. Így ténylegesen nettó 4/1 Mbit/s az a sebesség, aminél a ping még elviselhető. A bix felé terhelés nélkül alapból 40 ms a ping :). ADSL2+ módban visszafogott sebességgel, magas SNRM értékek mellett is kiugró volt a CRC hibák száma. Magas letöltési INP (16.5 symbols) és interleave (depth 511, 14 ms delay) értékek mellett. VDSL2 modulációval még mindig elég magas a CRC hibaszám, de jelentősen alacsonyabb. Le irányban az INP (4 symbols) és interleave (93 depth, 16 ms delay) értékek is barátságosabbak jelenleg. Egy-egy áramszünet vagy újraszinkronizálás után még alacsonyabb értékekre is állítja előbbieket, a sebesség pedig néha-néha 5248/1280-ra javult. Összességében a sebesség pedig mindig magasabb ADSL2+ módhoz képest ezen a vonalon. Hivatalos álláspont szerint nincs kötéshiba, csak a távolság miatt vannak problémák. Hosszabb csapadékos időszak esetén ennek ellenére mégis tapasztalni SNR ingadozást. Nyáron pedig nagyon távoli villámlás esetén is nullázódik gyakran az SNR (olyankor mindig újraszinkronizál). A vonali adatok naplózása szerint modulációtól és sebességtől függetlenül az SNRM nagy része olykor-olykor normális időjárási viszonyok mellett is eltűnik egy pillanatra (1-2 másodpercre). Konkrét példával: ADSL2+ 3100/640-es sebességnél nappal stabilan 14-es, este 11-es volt a margin, ami egy pillanatra visszaesik 2,8-as értékre, olykor kisebbre, majd hirtelen visszaáll 10 feletti értékre. VDSL2-nél 5100/1280-as sebességnél 6-8 közötti SNRM, ami néha 2 körüli értékre esik le, majd hirtelen visszaugrik. Mindkét módban ilyenkor látványosan megnövekszik a CRC hibák száma is és előfordul, hogy újraszinkronizál a vonal. A feltöltési margin nem ingadozik és a CRC hibák száma (feltöltési irány) is egy számjegyű vagy nulla 24 órán belül. Sajnos a gyorsító opció nem jöhet szóba, mert szükségem van a PPPoE PT módra, azzal pedig nem működik. Egy-két helyen más előfizetőknél teszteltem a településen. Ha megy, akkor valóban jó, de az LTE tunnel sokszor problémás itt is, ahogy a fórumon azt már többen jelezték.
  12. A környékünkön sok helyen használnak még fekete D-Link modemet, valahol még szürkét is láttam (azóta már cserélve SpeedportEntry 2i-re). Akik napközben kikapcsolják elintézhetnek maguknak vele egy jó kis SNR lockot. Amikor belövi a vonalat a rendszer (pl. egy SNR lock levétel után), akkor a pillanatnyi vonali adatok alapján állítja be a szerinte maximális szinkron sebességet profilon belül vagy figyelembe veszi a múltbéli adatokat (pl. az adott kábelszakaszon mik voltak az SNR minimumok-maximumok)? Tippre az első, aktuális helyzet alapján beállítja, aztán majd korrigál. Ha csak a pillanatnyi adatokat veszi figyelembe „vonalreset” esetén és a szándékosan áramtalanított eszközök nem mennek az adott kábelszakaszon, akkor valószínűleg túlbecsülheti az elérhető sebességet. Majd jön az este, bekapcsolják az eszközöket és az áthallások borítják az egészet, beindul a dominóhatás. Itt vissza vesz egy kicsit, aztán ott is. Utána mikor észreveszi a szomszéd, hogy lassú a net, akkor bejelenti. A lock levételénél pár eszköz megint kikapcsolt állapotú az utcában, s kezdődik ismét a ciklus… Amit még megfigyeltem: gyakorlatilag ilyen alacsony sebességeknél is (1-4 Mbit) maximális adásteljesítményen mennek az eszközök (ADSL2+ 19.5, VDSL2 14.5) a település nagy részén. Gondolom a nagy vonalhossz és/vagy hibás kábelszakaszok miatt. Az utca elején rövidebb vonalhosszon még az 1 Mbit/s-t is alig érte el, teljes output power értékkel. Nagyon kellene már a vektoring mindenhová, oda is ahol nem lesz érdemi fizikai fejlesztés. Nagy távolságokon nem fog csodát tenni, de azért javíthat a sebességeken 10 Mbit/s alatti végeken is. ADSL2+ módban nálam is a sebesség 5-5,5 Mbit volt. Viszont hálózati zavarok, pillanatnyi áramkimaradások és/vagy viharok után mindig szépen leskálázta a rendszer. Jellemzően 3100 Kbit volt az alja. Villámlásnál negatívba megy az SNR még most is, de a vonalmenedzsment teszi a dolgát ilyenkor. Nem váltanék vissza ADSL2+ módra, sokkal instabilabb volt anomáliák esetén. Az esti csúcsidőszak tapasztalati itt is hasonlóak, az SNR értéke jellemzően ~19-22 óra között éri el a minimumot napi szinten. A tegnapi eset érdekes volt. Ma hasonló intervallumban vizsgálva 8 óra leforgása alatt csak 49 CRC hiba keletkezett (4294-et mutat a számláló). Több mint 240 órája nem volt újraindulás (a 2017.10.06-i hajnali szoftverfrissítés óta).
  13. Érdekes dolgot produkált ma hajnalban a VDSL2 kapcsolat, 7 óra leforgása alatt 3860 CRC hiba, szemben az 5 nap alatt 194 db hibával. 2017.10.09 00:00:00-kor: 178 db CRC hiba 2017.10.13 18:15:13-kor: 372 db CRC hiba ~5 nap alatt 194 CRC hiba 2017.10.14 00:48:25-kor: 385 db CRC hiba 2017.10.14 07:48:39-kor: 4245 db CRC hiba 7 óra leforgása alatt 3860 CRC hiba A kapcsolat nem szakadt meg az intervallumban, de azért érdekes. Továbbá egy régóta fennálló jelenség, ami már az ADSL2+ módban is jelentkezett, és VDSL2 módban is fennáll. Bizonyos időközönként, eltérő időpontokban eltűnik a Noise Margin jelentős része. Szintén ezt a 7 óra intervallumot vizsgálva: A grafikonon látható minimum 2017.10.14 06:28:50-kor 3,3. Előtte lévő pillanatban 7,7, utána 7,9 az érték. Mi okozhatja az ilyen kilengéseket (vonalmenedzsment állítgat, vizsgálja a vonalakat?, zajbetörés?). Az érintett időpontban 36 db CRC hiba keletkezett. Időjárás anomália, vihar nem volt, egyéb "zajforrás" sem a házban, sem a környéken nem volt. Hasonló mértékű SNRM kilengés legutóbb 2017.10.09-én hajnalban fordult elő. Nem valószínű, hogy mérési hiba, mert korábban ADSL2+ módban gyakran le is nullázódott ilyenkor az SNRM és újraszinkronizált a HGW. VDSL2 módban legalább stabil marad a kapcsolat. Másik dolog amit tapasztaltam, hogy amióta VDSL2 módban van, nyári viharok (villámlás) esetén elkezd játszani a rendszer az interleave és INP értékekkel. Szükség esetén visszább veszi a sebességet is. Az árnyékolatlan légkábelek „előnye”, hogy nagyon távoli villámlás esetén is leesik a margin. A vihar után újraindítva a HGW-t visszaáll a lock szerinti 4160/639 értékre. Szépen látható az is, hogy egy helyi rádió is mikor sugároz, mert egyes vivők kiesnek olyankor. Összességében a kapcsolat stabil, a sebesség pedig alacsony és még SNR lock is van a vonalon. Papírforma szerint ~2,9 km-en azért kicsit többnek kellene jönnie, de a valóságban ennyi. Aktuális állapot:
  14. @Roli82 Akkor a szükséges jogi csűrcsavarok, manőverek után hamarosan megtudjuk az új feltételeket is .
  15. @Roli82 Köszönöm, így már érthető, hogy mi indukálja a változásokat. Akkor még várhatóak további módosítások is? Lehet, hogy rosszul értelmezem, de a 2017.10.20 napján hatályba lévő módosítás szerint úgy tűnik, mint ha az augusztusi csomagok nem lennének értékesíthetőek. Legalábbis eddig a lakossági ÁSZF 5c értékesíthető mellékletében mindig az értékesíthető csomagok kerültek felsorolásra. Ebből gondolom, hogy akkor valamilyen módosítás még lesz hamarosan az érintett mellékletben, ami visszaállítja az új csomagokat az értékesíthető szolgáltatások közé.