Caligin

@zeli Hmmm... Kezdek kifogyni az ötletekből. Ami még eszembe jutott: 1. Áramtalanítás, majd visszakapcsolás után port forwarding kipróbálása (lehet összezavarodott a szoftver) 2. UPnP kiiktatása, csak port forwarding használata 3. UPnP és port forward kiiktatása, csak DMZ használata 4. Ha van saját router, akkor a ZTE-ben a "PPPoE Pass-through" mód bekapcsolása, ZTE LAN portjából a saját router WAN portjába kábel, s a saját routerrel "betárcsázni". Majd a saját routeren port forwarding használata. Arra ügyelni kell, hogy ne legyen mindkettőn aktív DHCP szerver. Sajnos ezt nem tudom kipróbálni, mert még fekete DSL-360R-t használok, nincs HGW-m. Ha találgatni kellene, akkor az egyik tipp: A ZTE firmware-t a Telekom úgy alakította át, hogy bizonyos funkciók nem látszanak (pl. tűzfal) és/vagy nem működnek megfelelően, tiltottak. Lehet, hogy a tűzfala a kívülről kezdeményezett ("new", "invalid") kapcsolatokat eldobja, és csak a belülről kezdeményezett kapcsolatokhoz engedi be a forgalmat kívülről ("established, related"). Az UPnP-t és az általad említett portokat pedig rendesen kezeli. Ezért lenne érdemes kipróbálni a "PPPoE Pass-through" módot is, akkor elvileg a saját routernek kellene kezelnie a kapcsolatot.

@zeli Kívülről pingelhető a WAN IP cím? http://www.infobyip.com/ping.php

@zeli A router tűzfalon is próbáltál állítani? (Ha van rajta: Security -> Firewall) Esetleg ideiglenesen kikapcsolni vagy legalacsonyabb szűrési szintre állítva kipróbálni. Ha van azon belül "Intrusion Detection" pont, akkor azt is érdemes megnézni.

@zeli Nem használtam még ilyen routert, de egy "hajmeresztő" javaslatom lenne. Nem tudom, hogy engedi-e a szoftvere, de egy próbát megér: WAN Host Start IP Address: 1.1.1.1 WAN Host End IP Address: 254.254.254.254 Vagy esetlegesen a jelenlegi külső IP címedet is beírhatnád mind a 2 helyre.

Letesztelem windowslive.com címmel is. Telekom webmail felületről küldve szintén nem érkezett meg, viszont parancssorból igen. Nem nálad van a hiba. Ahogy @btz is említette, valószínűleg szolgáltatói körben felmerülő probléma lesz.

Ez érdekes. Webmail felületről nekem sem érkezik meg a gmail-es címre. Viszont parancssorból a bejelentkezési azonosítókkal sikerült. set address=mail.t-online.hu from=xxxxxxxxxxxx@t-online.hu password=xxxxxxxxxx \ port=465 start-tls=tls-only user=xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx send to="xxxxxxxxxxxxxxxxx@gmail.com" subject="teszt" body="Proba"

Jelenlegi lakcímemen nem lehetséges, ezt tudtam a vonali paraméterek alapján. Az Ügyfélszolgálat viszont "nem értette" az egyértelműen megfogalmazott kérdést. Csak azt válaszolta, hogy nálam nem lehetséges. Én pedig arra voltam kíváncsi, hogy mely utcákon lehetséges, ha lehetséges egyáltalán. Költözés esetén ennek megfelelően lehetne helyszínt is választani. A településünk speciális jellege miatt tettem fel éppen a kérdést, mert a DSLAM elhelyezkedése finoman szólva nem optimális. Így arra lennék kíváncsi, hogy ténylegesen lehet-e pl.a Szent István utcán vagy a környező utcákban létesíteni, ahol elméletileg a vonalhossz lehetővé tenné? Tapasztaltam én is az online publikus adatbázis hibáit. A Telekom fiókon keresztül belépve "Az Online Ügyfélszolgálat korlátozott funkcionalitással érhető csak el" szöveggel fogad ~2 éve. Mivel ezen idő alatt nem migrálták az új rendszerbe, a funkciók nagy része még mindig használhatatlan, hibaüzenetek sora jelenik meg néhány menüpontban.

2016.10.17-én email-ben érdeklődtem az ügyfélszolgálaton, 3 kérdést tettem fel településünkkel kapcsolatban (4461 Nyírtelek). Postai úton érkezett válaszlevél 2016.11.09 napján, azonban az egyik feltett kérdésre egyáltalán nem reagált. Mindössze annyit szeretnék megtudni, hogy vannak-e olyan utcák, ahol lehetséges lenne-e ténylegesen VDSL-en Netmánia L csomag (30/5 Mbit) megrendelése? A honlapon cím szerint keresve a DSLAM-hoz közeli utcákon sem ajánlja fel a rendszer a csomagot. Egy egyszerű igen vagy nem válasszal is megelégednék. A település egyébként szerepel a megvalósított VDSL fejlesztések listájában. https://www.telekom.hu/rolunk/szolgaltatasok/nagykereskedelem/belfoldi_vezetekes/szelessavu_hozzaferes/megvalositott_fejlesztesek_vdsl#n

@Deino Jó kérdés. Nem egyértelmű számomra sem, hogy ez ténylegesen új térképet jelent-e vagy csak a geokoordináták szerinti igényhelyeket bővítik és/vagy javítják majd szükség szerint. Valószínűleg utóbbi megoldást választják. Szerintem az engedélyezési tervek, de főként a kiviteli tervek elkészítése során fog kiderülni még sok pontatlanság a jelenleg ismerteken kívül. Ezt kombinálva az I. ütemben már a pályázati szakaszban felmerült hiányosságokkal döntik majd el valószínűleg, hogy egy-egy járásra, járások csoportjára részleges vagy teljes ismételt felmérés szükséges-e. Illetve ami talán számunkra a legfontosabb, nem egyértelmű az sem, hogy a publikus térképen a változások elérhetőek lesznek-e a HTMR módosulásával összhangban, vagy készül-e egy új verziójú publikus térkép. Eléggé sok egyéb ágra bomlik a digitális program, amelyek egymásra épülnek, felhasználják a másik projekt eredményét és szinte mindegyik folyamatosan fejlesztés alatt áll 2018-ig: Párhuzamosan a HTMR projekt megvalósítási szakaszával fut a KIFÜ-nek egy másik projektje a "Szélessávú fejlesztések előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátása" (GINOP-3.4.4-16) program keretében. Két célterülete van: "A" - programtervezési tevékenységek (ennek a része II. és III. ütem "mapping" és az előző hozzászólásban részletezett tervezési, pályázat előkészítési feladatok) "B" - felügyelő mérnöki tevékenység (FEM) megszervezése Ebből jelenleg a "B" célterület kulcsfontosságú lehet a térképes adatbázis aktualizálásához: SZIP - Kivitelezés követése (KKP): http://kifu.gov.hu/kifu/hu/projektek/projektekleirasa/szip-kkp A FEM (felügyelő mérnökök) rendszer kialakítására irányul. A HTMR rendszerre építve a kivitelezést felügyelő mérnökök feladata (KFEM) lesz ellenőrizni többek között a HTMR rendszerbe történő adatbevitelt ellenőrizni a megvalósítás során. Amennyiben a kiviteli tervezés során kiderül, hogy az éppen aktuális adatbázis releváns adatától eltérő a valóság, akkor azt korrigálni kellene azonnal. Így teljesíthető az a cél az, hogy minden olyan igényhely, ami jelenleg egyáltalán nem szerepel az adatbázisban, illetve valójában nem "kék", az a SZIP végéig biztosan legyen lefedve 30 Mbps névleges szolgáltatással. Ahol pedig az derül ki, hogy jelenleg elérhető, de mégis "sárga" vagy "fehér" egy igényhely ott is korrekció szükséges. Ez egészül ki az önerős (sötétkék) vállalások figyelésével. Elvileg az engedélyezési tervek többségét 2016 november-december időszakban be kellene adniuk az I. ütem nyerteseknek, hogy engedély birtokában a kiviteli tervezést követően 2017 tavasszal indulhasson a kivitelezés. Itt lesz majd érdekes @btz táblázata a járásonkénti/városonkénti ütemezésről. Az "A" célterület (II. és III. fejlesztési ütemek előkészítése) előkészítésének véglegesítéséhez így az lenne optimális, ha az I. ütem kiviteli tervek is elkészülnének a II. ütem kiírásáig. Ezzel lehetne igazán pontossá tenni a térképet. Ellenkező esetben túl későn derülhet ki, hogy ténylegesen hány pont maradt ki, hány új igényhely merült fel. Nem lesz majd idő a szórványos pontok lefedésére.

@btz A listákra kíváncsi vagyok én is. Ha lesz időd feldolgozni és feltölteni, az rengeteg hasznos előzetes információval szolgálna az I. ütem megvalósítási szakaszával kapcsolatban. A kérdésedre válaszolva: A májusi dokumentumban részletezett ütemtervhez képest jelentős csúszásban van a II. és III. ütem előkészítése. De ez már az I. ütem tapasztalatai alapján várható volt. Csak részleges információkkal tudok szolgálni egyelőre és még változhat a leírtakhoz képest, nincs teljesen kőbe vésve. II/a ütem "KMR" régió: Mivel kizárólag hazai forrásokból tervezik, így nincs adatom. Valószínűsíthető, hogy nem tartható az ütem. Hírekben sem volt eddig nyoma. II/b-c ütemek ("Köztes járás", "Országos"): Ezek már többségében GINOP-os forrásból lesznek támogatottak. Itt a pdf-hez képest borítékolható a késedelem, de már legalább vannak előzetes és hiteles információk. A II. ütem (GINOP) pályázati felhívásainak a jelenlegi tervek szerint legkésőbb 2017.03.31-ig kell megjelenniük, a tényleges beadhatóság időpontja kb. tényleges megjelenés+1 hónap lesz. Hasonlóan az I. ütemhez kétfordulós lesz. Az első támogatói döntések várhatóan a szakaszok zárástól számított 6 hónapon belül születhetnek meg legkésőbb. Ami viszont "rossz" hír: - Az I. ütemből részben vagy teljesen kimaradt, illetve kihulló területekre (szórvány beépítettség, tanyajellegű településszerkezet) vonatkozóan már nem lesz elvárás az FTTH kiépítése zöldmezős beruházás esetén sem. A vezeték nélküli megoldások kerülnek előtérbe (jelenlegi információk alapján). Az a vezérelv, hogy a kimaradt területek vezetékes technológiával valószínűleg nem fedhetők le gazdaságosan. További vizsgálatok is szükségesek lennének, hogy valóban így van-e. Amiért tolódik a meghirdetés: - kimaradó területek azonosítása, az első ütemű mapping adatok felülvizsgálata szükséges (pl. kimaradt házszámok, új eddig nem jelölt igényhelyek, járási településeken az I. ütemben műszakilag le nem fedett területek stb...) - ennek eredményeként részleges vagy teljes új felmérés elkészítése - vezeték nélküli technológiai lehetőségek felmérése (nagy földrajzi kiterjedésű területek ellátására alkalmas legyen) - minimális műszaki és szolgáltatási paraméterek meghatározása (gazdaságos is legyen) Ha ezekkel végeznek/végeztek, akkor indul a pályázati feltételrendszerek kidolgozása, a pályázható területek lehatárolása, támogatási intenzitások meghatározása, műszaki mellékletek elkészítése, értékelési szempontrendszerek kialakítása stb... Műszakilag az érintett területekre előterveznek hálózatot, szükség esetén adó torony építését, szükséges eszközöket (bázisállomás, antenna), gerinchálózat bővítést, tápellátás, klíma stb... III. ütem ("Önerős visszahulló"): 1 db kiírást terveznek, hivatalos megjelenési végső határidő jelenleg 2017.12.31. De korábban is megjelenhet (a felhívás). Elvileg 2017-ben már realizálódnak azok a helyszínek, ahol az önkéntesen vállalt (sötétkék) fejlesztések elmaradnak, vagy csak részlegesen valósulnak meg. Ezt 2017-ben célellenőrzések keretében fogják vizsgálni. Itt még sok a bizonytalanság: - Klasszikus vissza nem térítendő támogatásként lehet majd igényelni (mint az I. ütemben) - És/vagy hitelprogram kerül kiírásra (kamattámogatott hitel) - Várhatóan itt is a vezeték nélküli megoldások lesznek preferáltak (gyorsasági és gazdaságossági szempontok miatt) Ha valóban elhúzódik az utolsó ütem pályázati kiírásának megjelenése, akkor már eléggé erőltetett menet lesz a 2018.12.31 céldátum a SZIP projekt végső zárására: pályáztatás, hiánypótlás, döntés, támogatási szerződés, kivitelezés, elszámolás. Nem tartom kizártnak, hogy 2019-re áthúzódó fizikai megvalósítás is várható.

@Lapa Hát ez valóban kevés a 20 Mbit/s csomaghoz, talán a feltöltési sebesség miatt gondolkoznék el a megtartásán, ha nálam így menne és nem lehet javítani. 10 Mbit/s csomagra váltva csökkenne a feltöltés is. A vonali paraméterek alapján jelenleg úgy tűnik, hogy nincs már sok tartalék a sebesség növelésére. Papírforma szerint kb. ~2km körüli lehet a vonalhossz, a 10 Mbit/s csomag sebessége lenne talán biztosan tartható. Lehet a többiek tudnak segíteni majd egy pontosabb válasszal. Ahogyan a többiek is írták, sajnos a térkép nem mérvadó. A Szolgáltatók önkéntes, együttműködéses adatszolgáltatásán alapul a térkép, s sok esetben elvi műszaki lehetőséget mutat, gyakorlatban nem mindig érhető el. Korábban írtam én is, hogy itt egy vezeték nélküli szolgáltató tud SZIP kompatibilis 40/10-es csomagot nyújtani, amit úgy árazott, hogy elrettentő legyen, mert nem bírná a sok tényleges előfizetőt a "mikrohullámú gerinchálózat". Vezetéken nálam jelenleg csak ADSL 10 Mbit elérhető. Most éppen 2,7 Mbit a tényleges nettó sebesség már hónapok óta (egészen márciusig legalább a 5,5-6 Mbit elérhető volt). Egy utcai beázás szépen elrontotta a hálózatot. Hívtak az utca elejéről is pár hete, hogy nézzem már meg miért lassú a gép. Kiderült, nem a gép lassú. Az ADSL2+ 10Mbit/s (Netmánia S) előfizetés 1Mbit/s alatti szinkronnal állt össze. Be is jelentettem hibára ott helyben. @btz Pontosan, ahogy mondod. Nem ártott volna kicsit szigorúbban venni az önerős vállalásokat. @Deino álláspontját osztom én is. Nincs garancia rá, hogy a sötétkék területen megvalósulnak a pályázaton kívül vállalt önerős fejlesztések. Volt ugyan egy ilyen feltétel a pályázatokban: "4.2. Támogatásban nem részesíthetők köre ... j) amely a mapping felmérés során három éven belül megvalósítandó önerős fejlesztési vállalást tett, de az erről szóló együttműködési megállapodást a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal nem írta alá; " Ez csak együttműködésről szól, ha mégsem valósul meg, akkor bejelenti a Szolgáltató, hogy ilyen-olyan okból kifolyólag a pályázatot megelőzően tett önerős vállalását nem tudja teljesíteni. Hivatalosan is úgy tervezik a következő pályázati ütemek (II. és III.) kiírását, hogy lesz egy Közép-Magyarországi Régióra szabott kiírás (elvileg csak hazai forrásokból), egy "köztes járásokra" kiírt vegyes GINOP/hazai forrás, illetve egy ismételt országos kiírás GINOP forrásból a kimaradt igényhelyekre (II. ütem). 2017-ben valamikor a III. ütemben tervezik az önerős visszahulló helyekre az utolsó pályázati kör kiírását (azaz a jelenleg sötétkék, de később sárgává váló területekre, esetleg visszamondott nyertes pályázatok helyére stb...). Az I. ütemben (mostani nyertes) pályázatoknál 88% FFTH, 7% HFC, 3% VDSL, 2% vezeték nélküli megoldásokkal nyertek a pályázók. Aki esetleg nem látta, érdemes átfutni ezt a kis rövid összefoglalót (2016. május végi helyzetkép az eredményhirdetések előtt, de már nagyjából lehetett tudni, hogy kik lesznek a nyertesek): http://www.szelessav.com/dwl/Debreceni.pdf

@anonymus Köszönöm a választ, bejelentem.

Földkábelről légkábelre (réz) váltó oszlopnál a kötődoboz hónapok óta nyitva áll. Okozhat problémát az időjárás az érintett utcák előfizetőinek vonalértékei tekintetében (pl. eső, téli fagy stb...), vagy teljesen mindegy, így is "elmegy"? http://kepfeltoltes.hu/161022/IMG_9403m_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Most pedig úgy tűnik, hogy ismét megszűnt a 24 óránkénti ütemezett bontás, ami nálam augusztus elejétől jelentkezett (ADSL). Előtte 7 naponta volt váltás. Egyik nap gyanús is volt, hogy nem jött e-mail a napi ip cím váltásról. Jelenleg: uptime: 3d1h52m57s Mások is jelezték, hogy náluk is szintén 24 órán túl jár a számláló.

Kis kitérő a SZIP projekt kapcsán egyes szolgáltatók (nem Telekom) taktikai játékára. Az ország digitális "fővárosának" járásához tartozó településünkön eléggé elszomorító a jövőkép, de még bőven van idő 2018-ig, addig talán változhat valami. Hangsúlyoznám, hogy lehet csak a véletlenek összjátéka, s nincs benne semmilyen "összeesküvés", de kicsit akkor is gyanús. Támogatásból megvalósuló Telekomos SZIP fejlesztés nálunk már biztosan nem lesz, mert a Nyíregyházi járásban fő pályázóként nem nyert (sajnos). Azt nem tudom, hogy indult-e egyáltalán a Telekom, mert a Digitális Nyíregyháza program megvalósításában is részt vesz, ami külön program, de a GINOP Pályázati Felhívásban ez kizáró okként nem szerepelt. Pedig reméltem, hogy a Telekom fog nálunk fejleszteni, mert az elnyúlt településszerkezet miatt a mai igényeket már nem tudja kiszolgálni a hálózat. A település szélén elhelyezett központtól sok helyen 2-3 km feletti a vonalhossz. Kihelyezett fokozatokat nem látok sehol. Az, hogy optikai felhordó hálózat van-e a településen szintén kérdéses (lentebb írok majd róla). Jelenleg már a 10 évvel ezelőtti (2006) ADSL1 sebességet sem tudja a vonalam (4 Mbit), konkrétan most 3098/637 kbit a szinkron ADSL2+ alatt. 2015-től - 2016.03.23-ig legalább megvolt a 6200/637 kbit sebesség stabilan, de annyira elamortizálódtak a kábelek az utcában/településen, hogy a toldozgatás/foltozgatás ellenére is egyre csak romlik a helyzet a távoli végeken. Ingadozik az SNR, folyamatosan SNR lock lép fel pillanatnyi áramszünetek miatt (főként nyári viharoknál) stb... Házon belül is kicserélték a szerelők a kábelezést, de semmi eredménye. A légkábelek az utcán pedig "csak" 16 évesek. Településen belül máshol is hasonlókat tapasztalok. Ha ránézek a vonali paraméterekre, nem ritka jelenség, hogy 10 Mbit/s képes vonal 3-4 Mbit/s-re korlátozott. Az érintett település: Nyírtelek város, ~10 km távolságban Nyíregyházától északnyugatra, 6.535 fő lakossággal, ebből központi belterületen 4.408 fő él. Önálló infrastruktúrával a Telekomon kívül csak egy konkurens szolgáltató van jelen (mikrohullámú technológiával), ő lett a nyertes a GINOP pályázaton. A lényeg, hogy szerintem ez a bizonyos nyertes sem fog fejleszteni a településünkön, mert már van 40/10-es lakossági mikronetje ~19,9k HUF árban (hűséggel csak 15,9k HUF), amivel szépen "bekékítette" az egész települést a sávszélesség térképen amire kiírták a pályázatokat. Véletlenül pont úgy időzítette a csomag bevezetését, hogy az előkészítési szakaszban bekért adatszolgáltatásnál már rendelkezzen a település a minimálisan elvártnál kissé magasabb elérhető sebességgel. Ezt direkt figyeltem is a honlapjukon. Kíváncsi leszek, hogy 2020-ig csökken-e majd a SZIP kompatibilis csomag ára, vagy csak piacmegtartás volt a céljuk, nehogy a Telekomos vezetékes infrastruktúra esetleges fejlesztésével hátrányba kerüljön az 5/1-15/3 Mbites, még megfizethető árú és a jelenlegi ADSL szolgáltatással versenyképes csomagjaival. A Telekom részéről a névleges csúcssebesség jelenleg 10/0,5 Mbit, egy-két helyen a 20/1, a távolabbi szakaszokon ebből 2,5-8 Mbit a tényleges, jellemzően az alsóbb sebességekkel. VDSL is van, de egyelőre még nem sikerült a központhoz közel sem olyan embert találnom, akinél működne. Hivatalosan a honlapon 20/1-es a legnagyobb csomag, ami néhány utcában elérhető. Tehát a jelenlegi status quo fenntartása bőven megéri a konkurens szolgáltatónak. A nyertes feladata egyébként a Nyíregyházi járásban: Település Lefedendő igényhely Apagy 666 Kálmánháza 17 Kótaj 24 Nagycserkesz 85 Napkor 6 Nyíregyháza 361 Nyírpazony 22 Nyírtelek 28 Nyírtura 357 Rakamaz 0 Sényő 489 Szabolcs 13 Timár 20 Tiszanagyfalu 11 Újfehértó 600 Összes igényhely 2699 Ebből minimálisan kötelezően lefedendő igényhely a pályázó választása szerint: 1917. Fentieket szerint a kisebb igényhelyek, így a mi településünk is gond nélkül kihagyhatóak a fejlesztésből, mert már "kékek", csak néhány "sárga" pont van. A számok alapján így az esélyünk a 0-hoz konvergál. A nyertes pályázó egyébként 322.877.775 Ft támogatást nyert el, ebből viszont Sényő és Nagycserkesz településekig kötelező optikai felhordó hálózatot is létesíteni. Sényőnél (1.365 fő lakosság) érthető, mert teljesen "sárga" a térkép szerint, de Nagycserkesz (1.762 fő lakosság) teljesen "kék" jelenleg is. Ezek alapján optikai felhordó hálózat nélkül, ha minden háztartás előfizetne, akkor jelenleg is biztosítható lenne a 30 Mbit/s minimális elvárás. És az optikai felhordó hálózat léte/nem léte a másik talány a településünkön: A mi településünk a GINOP felhívás szerint elért optikai felhordó hálózattal. Volt a mostani GINOP programnak egy elődje (GOP-2012-3.1.2), amelyben az optikai körzethálózattal el nem ért településekig lehetett támogatásból kiépíteni az optikát. Aki emlékszik rá, volt egy kis botrány a pályázatok körül, újonnan alakult cégek nyertek milliárdokat. Ezek közül néhány cég kényszerűen vissza is lépett a megvalósítástól. Már abban a pályázatban sem szerepelt a településünk, amiből arra lehet következtetni, hogy már 2012-ben is volt valameddig optika. Akkoriban a Telekom szerelők még azt mondták, hogy Nyírtelek határától ők is mikrohullámú összeköttetést használnak Nyíregyházáig és nem tudják, hogy lesz-e változás. Ha valaki esetlegesen tud konkrétumot arra vonatkozóan, hogy Nyíregyháza-Nyírtelek között van-e optikai kábeles összeköttetés (vagy esetlegesen terveznek-e létesíteni), megköszönném, ha megsúgná.

@Sz.Dávid A térkép egy országos felmérési folyamat végeredményét mutatja. Számos hiányosságot tartalmaz. Az első körös pályázatok viszont ennek alapján kerültek kiírásra. Pontok jelentése: Sötétkék: Önerős szolgáltatói fejlesztés az elkövetkezendő 3 évben. Kék: Jelenleg is elérhető legalább 30 Mbit/s sebességű szolgáltatás. Sárga: Elérhető internet szolgáltatás, de nem biztosítható a legalább 30 Mbit/s sebesség. Fehér: Lefedetlen NGA terület. A kék jelölések alatt nem kizárólag a vezetékes megoldások segítségével biztosított elérés értendő, hanem fix telepítésű vezeték nélküli megoldásokat is jelölhet. A sárga és fehér pontok alkotják a pályázati pénzből fejleszthető területek gerincét (kivéve: Közép-magyarországi régió). A felmérés módja, ütemei röviden: Az adatgyűjtés, majd később a térkép a Magyarországon bejegyzett internet szolgáltatói tevékenységet végző, NMHH nyilvántartásban szereplő vállalkozások közreműködésével és önkéntes adatszolgáltatásával készült. Összesen 502 szolgáltatót kértek fel adatszolgáltatásra. 2014.12.17-2015.03.31. intervallumban így felmérték a lefedetlen (30 Mbps alatti, illetve el nem látott területeket) és feltérképezték az országos infrastruktúrát. Ezek lettek a sárga és fehér pontok. 2015.02.23-2015.03.25. szakaszban volt egy "konzultáció", ahol a lakosság is tehetett megjegyzéseket, jelezhette az eltéréseket az előzetes térképpel kapcsolatban ügyfélkapun keresztül. Nem kommunikálták megfelelően, mert mindösszesen 1429 db érdemi észrevétel érkezett és 5931 látogató lépett be megnézni az előzetes adatokat. A legtöbben sebesség problémákat jelentettek és gyenge megbízhatóságot. A legendás 29-es körzet is külön észrevételi kategóriát ért el. Továbbá jeleztek kimaradt házszámokat is (amelyeket nem tüntettek fel a térképen) és számos egyéb hiányosság is felmerült. 2015.03.04-2015.04.18. között bekérték a szolgáltatóktól, hogy 3 éven belül hol terveznek önerőből megvalósuló fejlesztéseket (sötétkék pontok a térképen). 2015.05.01-2015.06.05. szakaszban feldolgozták az eredményeket, pontosították a térképet. A felmérés első szakaszában 1.400.000 lefedetlen pontot azonosítottak, amit 2015 nyaráig a fenti folyamat alapján lecsökkentettek 499.034 db pontra. Utóbbiakra nem vállaltak hivatalosan önerős fejlesztést a szolgáltatók, ezek képezték a pályázati kiírás alapját (kivéve a Közép-magyarországi régiót). A térkép ismert hiányosságai többek között: 1. A tisztázatlan címeltérésekkel érintett pontok kimaradtak a végleges adatbázisból. 2. Ha egy címre a szolgáltatók két különböző sebesség adatot jelentettek, akkor a "végleges" adatbázisba a legmagasabb jelölést emelték át. 3. Ahol egy utcán belül több mint 96%-ban lefedett (legalább 30 Mbit sebességű) végpontot jelöltek és maradt néhány lefedetlen végpont, ott a teljes utcát "kékítették". Azaz műszakilag vélelmezték, hogy a kimaradt végpontok lefedettsége is biztosított (de erről nem győződtek meg). 4. Azon utcákat, ahol a 30 Mbit-es lefedettség nem érte el a végpontok 5%-át, ott az egész utcát "sárgították". 5. Pontatlan adatszolgáltatás következtében történő téves besorolások kérdése (önkéntes adatszolgáltatáson alapul) 6. Egyéb érdekes esetek: Előfordult olyan eset is, hogy vezeték nélküli szolgáltató érdekes módon a felméréssel párhuzamosan bevezetett legalább 30 Mbit/s sebességű csomagot, aminek a garantált sebessége is teljesíti a minimális elvárásokat. Így a település a felmérés végére "kék" lett. Természetesen az ára többszöröse az azonos sebességű vezetékes megoldásokhoz képest, érdemi előfizetői bázis garantáltan nem is lesz rá, a kisebb csomagoknál pedig ügyeltek a kedvező árképzésre. De ez nem képezte a felmérés alapját, csak az volt a lényeges, hogy elméletileg biztosított a 30 Mbit/s. Ráadásul az említett példának csak az ADSL2+ hálózattal kell versenyeznie, ami a település központi körzetében jellemzően 10 Mbit/s sebességű, a végeken pedig 1-5 Mbit/s. A központ elvileg VDSL képes, de nincsenek kihelyezett fokozatok, s a település szélén található. A vezetékhossz így sok helyen 2-3 km feletti. Utóbbiakat a kisebb csomagokkal a vezeték nélküli szolgáltató le tudja körözni árban és teljesítményben egyaránt (magasabb le- és feltöltési sebesség, valamint magasabb garantált minimális le- és feltöltési sebesség az ADSL2+ szolgáltatáshoz képest). Ezzel gyakorlatilag megakadályozták, hogy pályázati pénzből érdemi vezetékes hálózatfejlesztés történjen, mert papírforma szerint elhanyagolható nagyságrendű lefedetlen végpont maradt a településen (drágán, de elérhető a célkitűzésként megfogalmazott minimum 30 Mbit/s csomag és az abból garantálandó minimális sebesség egyaránt). A térkép jövője: Az első körös pályázatok megvalósításával, a monitoring rendszer kiépülésével párhuzamosan pontosítják az adatbázist és a kimaradt, vagy eddig nem azonosított igényhelyekre újabb pályázati kört terveznek kiírni (pl. a fenti hibák miatt, vagy egy-egy önerős fejlesztést végül nem valósít meg valamelyik szolgáltató, eláll a támogatási szerződéstől a nyertes pályázó, adott járásban nem pályázott egy szolgáltató sem stb...).

@Deino@btz Elvileg a Telekom jogosult projektenként a megítélt támogatás 25%-át, de legfeljebb 750m Ft-ot előlegként igényelni. A kisebb vállalkozások (mikro-, kis-, közép) legfeljebb 50% előleget kérhetnek. A további finanszírozási problémák esetleges áthidalására külön hitelprogram is biztosít forrást: "Újgenerációs Hozzáférési Hálózat (NGA) és körzethálózatok fejlesztése hitel" (GINOP-8.2.1-3.4.1-15). Egy támogatott projekthez legalább 10 millió, legfeljebb 1.480 millió forint összegű kölcsönt igényelhetnek az MFB-től 10% sajáterő megléte mellett. A kamat 0,5% (nem elírás, ilyen alacsony költséggel adják a forrást), a futamidő legfeljebb 18 év lehet. @nagy04 Bejelentkezve sem sikerült letöltened? Megpróbáltam üzenetben csatolni, remélem úgy sikerül megnézned. @anonymus Szerintem is jó ötlet a kezdő hozzászólás. Egy rövidebb-hosszabb gyakran ismételt kérdések jellegű (kérdés-válasz) séma szerint össze lehetne foglalni a téma kapcsán a legáltalánosabb információkat. Elvileg bizonyos összegű támogatás felett (>=150m Ft) kötelező sajtóközleményt is közzétenni a fejlesztések megindulásáról, illetve a befejezéséről összegtől függetlenül. A honlapon is kötelező lesz a fejlesztésekkel kapcsolatosan információt közzétenni. Talán annak segítségével nyomon követhető lesz valamelyest a projektek állása (de nem biztos).

Augusztus elején az utolsó támogatási döntések is megszülettek a "Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése" (GINOP-3.4.1-15) c. pályázati felhívással kapcsolatban. A napokban egy rövid cikk is szólt erről: http://www.vg.hu/vallalatok/apro-falvak-hatalmas-megrendelesek-474299 Az érintett járásokról, konkrét támogatási összegekről azonban a Széchenyi 2020 felületen és a Magyar Közlönyben elég szétszórtan jelentek meg az információk a nyár folyamán, így megpróbáltam egy táblázatban összefoglalni a Magyar Telekom Nyrt. közvetlen pályázóként vagy konzorciumi tagként nyertes pályázatait. A csatolt táblázatban megyei, járási szinten feltüntetésre került a döntés napja és a megítélt támogatási összeg. A támogatási összeg jellemzően a projekt nettó összköltségének 30, 50, 70 vagy 90%-a a járás fejlettségi szintjétől függően. A települési adatok csak tájékoztató jellegűek arra vonatkozóan, hogy mely települések lehetnek érintettek a fejlesztések kapcsán. Tehát a járás fejlesztése nem feltétlenül foglalja magában járási szinten minden egyes település minden egyes igénypontjának (HP, home passed) lefedését. Némi támpontot nyújthat a nyitó hozzászólásban már említett térkép. Az említett táblázat: 20160823_MT_Kimutatas_GINOP_341_15.pdf

@kungfuevil Egyébként az 5. (nálad 6.) ugrásnál nincs tényleges csomagveszteség (valószínűleg egy tűzfal miatt nem jön válasz). A 2-3. (nálad 3-4.) ugrásoknál az ismétlődés szerintem nem hiba. Éjszakai mérések eredménye: Az átlag válaszidő valójában nem rossz, de a tüskék és ingadozások miatt tényleg problémák lehetnek játék esetében (ledobhat a szerver). Úgy látom, hogy sokan jelentik a Gameforge fórumon, hogy Európán belül is magasak a válaszidők olykor. Mérés közben elég gyakran ugrált a válaszidő 100-220 ms között is rövid időre a 6. hopnál, valamint előfordult csomagvesztés is. A csúcsérték 720 ms volt. Mérés közben egyéb adatforgalom (web, stream, letöltés stb...) nem volt. A Telekom hálózaton belül nem ingadozott jelentősen a válaszidő nálam. Mérések: Tegnap este 8:39-kor már érezhetően növekedett a 6. (nálad 5.) ugrásnál a válaszidő, s csomagveszteség is jelentkezett. A csúcsérték 720-as ping volt. # ADDRESS LOSS SENT LAST AVG BEST WORST 1 145.236.238.24 0% 5401 29.9ms 30.7 29.3 39.4 2 81.183.3.8 0% 5401 38.4ms 38.1 36.8 46 3 81.183.3.8 0% 5401 36.9ms 37.7 36.6 48.9 4 81.183.3.129 0% 5401 34.9ms 35.4 34.3 45.1 5 100% 5401 timeout 6 79.110.81.22 0.6% 5400 timeout 70.7 52.1 720.3 7 79.110.83.68 0% 5400 54.3ms 54.5 53.1 63 Ezt követően egy ma hajnal 5:14-ig tartó új mérésben szintén 627-es ping körüli volt a legrosszabb érték az utolsó ugrás előtt. # ADDRESS LOSS SENT LAST AVG BEST WORST STD-DEV 1 145.236.238.24 0% 20.. 29.8ms 30.6 29.1 42.6 30.6 2 81.183.3.8 0% 20.. 38.1ms 38.1 36.6 48 38.1 3 81.183.3.8 0% 20.. 38.8ms 37.7 36.4 48 37.7 4 81.183.3.129 0% 20.. 35.4ms 35.4 34.2 45.1 35.4 5 100% 20.. timeout 6 79.110.81.22 0.2% 20.. 53.8ms 69.5 52.1 627.7 81.9 7 79.110.83.68 0% 20.. 54.6ms 54.4 53 65.7 54.4 Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy egyes honlapok miért nem töltődnek be nálad bizonyos időközönként.

@kungfuevil Ma este 6 óra körül megnéztem én is, hogy egy másik Telekom területről mit mutatnak az értékek. Az utolsó telekomos ip után (81.183.3.129) itt is 100% csomagvesztés. Majd a vl16.gf-txx.as47195.net (79.110.81.22) esetében volt a legnagyobb válaszidő ingadozás. Az utolsó címnél (79-110-83-68.gfsrv.net) egyelőre nem jelentkezett. Ránézek később is, hogy az esti-éjszakai csúcsidőben növekszik-e a ping hasonló mértékben, mint nálad. # ADDRESS LOSS SENT LAST AVG BEST WORST 1 145.236.238.24 0% 322 31.2ms 30.7 29.2 65.9 2 81.183.3.8 0% 322 38.1ms 38.1 36.8 42.5 3 81.183.3.8 0% 322 37.1ms 37.6 36.6 42.2 4 81.183.3.129 0% 322 35.1ms 35.5 34.4 47.3 5 100% 322 timeout 6 79.110.81.22 0.3% 321 53.9ms 70.5 52.3 337.5 7 79.110.83.68 0% 321 54.6ms 54.5 53.3 59.6

@kungfuevil Augusztus elején figyeltem fel rá én is, hogy a napló szerint pontosan 24 óránként (jelenleg nálam hajnali 5:40 perckor) központi kérésre bontásra kerül a pppoe kapcsolat (ADSL2+). Korábbi ppp logok alapján jellemzően 6-7 napig nem változott az IP cím nálam sem, azt követően jött csak a "terminate request" a központtól. Úgy tűnik, hogy ismét komolyan veszik a napi 24 óránkénti egyszeri bontást. Ha szinkronvesztés nem történik nálad 22 óra környékén, akkor nagy valószínűséggel központi kérésre bontja a pppoe kapcsolatot. Ez nem hibás működés. Azt viszont érdekes lehet megvizsgálni, hogy nálad a napi többszöri bontásnak mi lehet az oka a többi időpontban (szinkron vesztés, vagy nincs adatforgalom és azért "szakad" a kapcsolat stb...). A naplórészletből azok nem látszanak. Ma délután volt egy áramszünet és a modem újraindult. Kíváncsi vagyok, hogy a 24 óránkénti bontás eddigi fix időpontja mire változik (valószínűleg az újraszinkronizálás körüli időpontra).

@Sz.Dávid A pályázat kiírása előtt készült egy felmérés 2014 december-2015 június között, amelyben valamennyi szolgáltatótól bekérték azokat az adatokat, hogy a lefedettségi területükön milyen sebességű szolgáltatást tudnak biztosítani. Illetve azt is, hogy 3 éven belül holt terveznek (vállalnak) önerőből olyan fejlesztéseket, amelynek révén elérhető válik legalább 30/6 Mbit névleges sebességű szolgáltatás. Ennek eredménye lett ez a térkép, ami a nyitó hozzászólásban is szerepel: http://szelessav.e-epites.hu/map-core/ A térkép nem csak a vezetékes (xDSL, optika, koax, LAN) szolgáltatásokat tartalmazza, hanem a fix telepítésű mikrohullámú, 4G/LTE (nem mobil), wlan, licenszelt sávú és egyéb vezetéknélküli megoldásokat is. A felmérés zárásakor hivatalosan 499.034 igényhely maradt, ahová a szolgáltatók nem tettek önerős fejlesztési vállalást és jelenleg nincs szolgáltatás, vagy csak 30 Mbit alatti sebesség elérhető (sárga és fehér pontok) . Tartalmaz pontatlan adatokat is. Ahol maradtak sárga és fehér pontok, azt úgy tekintették, hogy piaci alapon nem érdemes beruházást megvalósítani. Ezekre a pontokra írtak ki pályázatot a Széchenyi 2020 program keretében, a 2014-2020-as időszak Európai Uniós támogatások rendszerében. 2015.08.28-án jelent meg a pályázati felhívás, de benyújtani csak 2015.12.07 napjától lehetett. A Közép-Magyarországi Régióra nem igényelhető fejlesztési támogatás (Budapest közvetlen vonzáskörzetének gazdasági túlsúlya miatt a régió fejlettségi átlaga magas, és így az EU-s szabályok szerint nem támogatható. Hiába találhatóak fejletlenebb területek is a régióban.) Kizárólag a versenyszféra pályázhatott, azon belül is olyan vállalkozások, amelyek főtevékenységként távközlés, információ-technológiai szolgáltatás, információs szolgáltatás, műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás tevékenységek valamelyikét végzik. Továbbá legalább 3 teljes lezárt üzleti év és 2014-ben legalább 2 fő átlagos foglalkoztatotti létszám volt az elvárás. Ezen kívül rengeteg egyéb feltételnek is szükséges megfelelni. A járásokra országosan 2016.01.28-ig és 2016.02.23-ig lehetett pályázni. Az első támogató döntések még csak most születtek meg és remélhetőleg a többiről is hamarosan döntenek. A támogatott fejlesztések nagy része csak ezt követően fog megvalósulni. A kábelek -amelyeket láttál- valószínűleg az önerős fejlesztés részei (pl. a 30 Mbit/s a régi hálózaton nem volt nyújtható), esetleg konkurencia, vagy saját kockázatra a megpályázott területen elkezdték a beruházást.

@Sz.Dávid A Digitális Magyarország Nyíregyháza alprogram 1. pillérje (30 Mbit/s internet eljuttatása a háztartásokba) körül mostanában tényleg nagy a csend: A Telekom honlapján 2015 októberi sajtóközlemény a legfrissebb: http://www.telekom.hu/rolunk/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2015/oktober_06 Egyéb információs "morzsák": 2016 áprilisi információk alapján (hivatalosan nincs megerősítve) a nyár végére, ősz elejére becsülték az optikai hálózat fejlesztésének elkészültét Nyíregyházán, valamint a külső városrészeiben. Áprilisban az orosi és rozsréti részeken már lezárás közeli állapotot említettek. Viszont arról nem szólt az információ, hogy a becsült nyári/őszi végső időpont csak műszaki készre jelentést, átadás-átvételt vagy már üzembe helyezést jelent (előfizetők is beköthetők). Az "Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése" (GINOP-3.4.1-2015) pályázat keretein belül 361 lefedendő igényhely került megjelölésre Nyíregyházán, valamint a közigazgatásilag hozzá tartozó külterületeken és bokortelepüléseken (egy igényhely nem egy háztartást/közintézményt jelent). Ezek pályázat keretében is támogathatóak. 100 igényhely esetében 30 Mbps alatti sebesség, a többinél "nincs szolgáltatás" volt a hivatalos kiinduló állapot. A valóság az már más kérdés. Bel- és külterületen egyaránt előfordulnak ellátatlan és 30 Mbps alatti részek is. Egyes területeken önerős fejlesztést is vállalt valamelyik szolgáltató a szélessáv térkép alapján. Legutóbbi hivatalos adat szerint (pályázati EMIR rendszerben publikált) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hálózatának fejlesztésére összesen 32 db pályázatot nyújtottak be 12 járásra, mindösszesen ~12,39 mrd Ft támogatási igénnyel. 1 járásra (Tiszavasvári) nem érkezett támogatási igény. A pályázati egység a járás volt, így egy pályázó több járásban is indulhatott. A megyeszékhely járásában minimum az igényhelyek 71%-át kell lefedni a pályázat szerint. Ez akár Nyíregyháza nélkül is teljesíthető lenne: Apagy, Nyírtura, Sényő, Újfehértó fejlesztésével is biztosítható az igényhelyek száma alapján. De a Telekom pályázaton kívüli - és valószínűsíthető pályázatos - szerepvállalása révén ez a forgatókönyv nem valószínű opció. Országos szinten a járásokra egyébként 256 db pályázat érkezett be, ebből a mai napig 57 db-ról született támogatási döntés (16,99 mrd Ft támogatással). A támogatási szerződések megkötése folyamatban van, a kivitelezésre pedig a megkötésétől számított legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre. Kivéve, ha a támogató döntés előtt saját kockázatra megkezdték a beruházást a pályázat benyújtása után. Akkor a tényleges megkezdéstől számított 24 hónap a határidő. Befejezés alatt az átadásra került lefedő hálózat értendő, az előfizetői bekötések ennek még nem a részei. Így legrosszabb esetben 2018 októberig is elhúzódhat az NGA hálózat fejlesztése. Sajnos az eddigi nyertesek névsorát még nem publikálták. Annyit sikerült kideríteni, hogy Sz-Sz-B megyei székhelyű szolgáltató(k) is van(nak) közöttük, s mind a 12 járásra nyújtott(ak) be pályázatot, eddig ebből 4-ben nyert(ek). Fővárosi székhelyű szolgáltató(k) eddig 35 db járásban nyert(ek), megvalósítási helyszín szerint jelenleg még nem szűrhetőek az eredmények a GINOP-3.4.1-re. (forrás: EMIR). Az alprogram 2. pillérjéről (Digitális közösség és gazdaság) röviden: Közbeszerzési Értesítőben már megjelent, hogy a T-Systems Magyarország Zrt. nyerte el a kivitelezési lehetőséget nettó 275.206.860 Ft értékben. Intelligens városi szolgáltatások megvalósítását, a szükséges szoftverek és eszközök szállítását, beüzemelését és támogatását takarja (kültéri "okos" információs pultok, padok, otthoni segélyhívó rendszerek, diszpécser központ, kártyelfogadó terminálok, térfigyelő kamerarendszer bővítése, szerverek, hálózati elemek, mikrohullámú gerinchálózat, monitorok és egyéb "okos város" fejlesztések...). A megvalósítási határidő itt 2017.05.31. A lakossági laptop/tablet pályázat 2016.06.30 napjával zárult, eredmények legkorábban augusztusban várhatóak. Továbbá a pillér keretében fejlesztik az oktatási és egészségügyi intézmények informatikai rendszerét is. Az alprogram 3. pillérjében 2015-ben elkezdődtek az oktatások (lakosság, tanulók), a 4. pillérben pedig állami elektronikus ügyintézést fejlesztenek.

@btz Nem lesz rövid, mert kalandos a szolgáltatás múltja és jelenje is. A leírtak „előfizetői” szemszögből mutatják be a történetet. Természetesen „üzemeltetői-üzleti” oldalról meg tudom érteni, hogy vannak prioritások, megtérülési mutatók, protkollok stb…, s a lentebbi nyűgjeim csak egy csepp a tengerben. Valószínűleg üzleti szempontból nem éri meg fejleszteni a településen a vezetékes infrastruktúrát. Az utcán járva-kelve, tömegközlekedési eszközökön tapasztalni országszerte, hogy a mobil penetrációban hatalmas az üzleti potenciál, így a vezetékes szolgáltatások fejlesztése sokszor másodlagos lehet. Némi remény, hogy a GINOP-3.4.1 program előrelépést hozhat, de mivel a megyeszékhely járásához tartozunk, erre is kisebb az esély, a járás egyéb települései lehet, hogy elvonják a fejlesztési forrásokat. A 4G/LTE és mikrohullámú megoldásokkal nem vagyok kibékülve, de lehet, hogy végül nem marad más, ha nagyobb sebességet szeretnék. Akkor a történet: Szóval, amikor a vonali a paraméterek alapján egyértelműen látszott az SNR lock (4152/630 kbit/s), akkor többszöri nekifutásra érkezett elektronikus levélben az alábbi válasz: „KEDVES ELŐFIZETŐNK! Hibabejelentésével az alábbiakat állapítottuk meg. Az Ön szolgáltatása sajnos a központtól való nagy távolság miatt (~3km), ennél nagyobb sebességet a rendszerünk a vonalstabilitás érdekében nem tud engedélyezni, ellenkező esetben folyamatos szakadozás és szolgáltatás kiesés lenne tapasztalható. Kérésének megfelelően a bejelentését ettől függetlenül visszanyitottuk, hogy szerelő kollégánk megnézhessék, hogy tudnak-e valamit javítani a vonalon Együttműködését köszönjük.” Ismételt hibabejelentések sorozata, amelyekben kifejezetten kiemeltem, hogy a garantált sebesség elérhető, de a vonali paraméterek alapján a központi vonalmenedzsment hibás működése valószínűsíthető. A bejelentésben (e-mail) hiába került részletesen műszakilag is leírva a hibajelenség. Szerelők jöttek-mentek, megállapították, hogy annyira szinkronizált be a modem. Ehhez nem lett volna szükséges kijönniük. Hibajegy lezárva. Kiszállás előtt az előzetes telefonos egyeztetés első kérdése mindig a következő volt: „Mi a probléma?” (Úgy tűnik, hogy a hibajegy átadása során pont a lényeg nem jut el hozzájuk sosem.) Újabb bejelentést követően végül egy alvállalkozó lelkiismeretesen ránézett, levetette a korlátot és még házon belül is a biztonság kedvéért vezetéket cserélt. Érdekes módon stabil volt a magasabb sebességű szolgáltatás. Aztán a nyári viharok okozta áramszünetek után megint rákerült a korlát (változatlan vonali paraméterek mellett). Először megint a sablonos lezáró válasz érkezett. Végül az utcában egy megközelítőleg 30 méterrel rövidebb hurkon ránéztem a vonali paraméterekre és mit látok: nettó 5,2 Mbit/s le irányban. Erre hivatkozva újabb bejelentés. Némi levelezést követően helyszíni szerelés nélkül sikerült visszaállítaniuk ismét a sebességet. Ami egészen 2016.03.23-ig rendben is volt. A hivatkozott másik referencia ponton is csökkent a sebesség, így vélhetően nem egyedi a probléma. Most viszont semmi érdemlegeset, új információt nem mondtak: Az oszlopsorról leágazó kábelen az érpár átkötésre került, elmondásuk szerint kissé meg volt törve. Messze vagyunk a központtól. A már többször hallott szokásos anekdota: „Örüljünk, hogy ennyivel megy egyáltalán. Az utca elején csak 1 Mbit megy.” Nem tudtam személyesen jelen lenni, beengedték őket a lakásba és csak telefonon keresztül kommunikáltunk. Mikor készre jelentették a munkát, gyorsan el is mentek. Kértem otthonról egy friss spektrumképet, de semmi nem változott. Azóta holtponton az ügy. Egyelőre routeren keresztül NAT-olva naplózom a modem szerinti vonali paramétereket is, szépen látszanak a csúcsidőszakban a fluktuációk, vivők változása. A modemben beállítva az i24k opció, SNR a biztonsági határon belül. A hajnali újraszinkronizálás legalább már megszűnt, de az elérhető sebesség egyelőre stagnál max. 3800 kbit körül jelenleg. Úgy tűnik, hogy jelenleg a nettó 4 Mbit sem elérhető, ami még "sima" ADSL-en is stabilan működött anno. Egyéb a szerelőktől, alvállalkozóktól hallott „történetek” a településsel kapcsolatban. Egy részüket sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom, viszont vannak megerősített információk is: -A vezetékes telefonszolgáltatás kiépítésekor (ezredforduló) a légkábeleket tartó oszlopsor és a felszerelt kábelek is már használtak voltak egyik szerelő elmondása szerint. Azt viszont meg tudom erősíteni, hogy itt a környéken azóta új kábel nem került fel az oszlopokra. Ha esetleg mégis újak voltak a kábelek, akkor is 16 évesek legalább. - Erre az alapinfrastruktúrára épült ki 2004-ben az ADSL (384k, 512k), amit fokozatosan emeltek: 1Mbit, 2Mbit, 4Mbit. A 8Mbit már álom volt akkor is a település nagyobb felén. A 4 Mbit-re történő emelés is komoly levelezést, telefonálgatást igényelt. Egyébként pedig zökkenőmentesen ment, csak valamiért „spóroltak”. Az egyik műszakis kolléga említette, hogy a felhordó hálózat mikrohullám maradt, amit ugyan bővítettek többször, de akkor sem volt elegendő. - A DSLAM elhelyezése a lehető legrosszabb a mai elvárásokhoz viszonyítva, a település határán található. (Gondolom anno a mikrohullám toronyszükséglete miatt.) Akkoriban elegendő lehetett, viszont az ADSL2+, VDSL megjelenésével a távolság miatt komoly akadályozó tényező. -Az ADSL2+ bevezetése az elvileg jobb paraméterezhetőség, menedzsment, kibővült spektrum ellenére itt a távoli végeken csak rontott a helyzeten. Megkoronázva a többnyire rosszul működő DSM-mel. -A Telekom honlapja alapján a település már VDSL képes egy ideje. Viszont kihelyezett fokozatokat nem látok sehol, így csak a központ közelében jelenthet előrelépést. Nem ismerek nagysebességű VDSL előfizetőt a településen, de lehetséges, hogy van. -Szerelők nem tudtak nyilatkozni, hogy itt várható-e fejlesztés valamikor. Pont a településtől ellenkező irányban fejlesztettek/fejlesztenek teljes erőből 2015-ben, 2016-ra akkor még nem volt betervezve a település. -A felhordó hálózat jelenlegi állapotáról nincs pontos információ, csak pletyka (van optika-nincs optika???). -Egyszer ajánlottak telefonon interaktív Sat TV-t a vonal "fénykorában". Erre a vonalra jól esett volna további mínusz 1Mbit/s a böngészésben már akkor is.

Szia! A lenti linkeken elérhető a 2015. márciusi állapot és 2016. márciusi állapot összehasonlítása ("nyers" adatokból generált grafikonok, a QLN inverzben értelmezendő [fehér]). Látható, hogy a kiinduló állapot sem "sima". Érdekességként a 2015. évi pillanatkép SNR lockolt állapot is egyben (települési áramszünetek után fordult elő többször is). A feloldását követően 6200/640 kbit/s sebességre állt be a vonal fixen (valószínűleg újabb lock eredményeként), probléma semmilyen napszakban nem volt vele (az elérhető elméleti sebesség 7.000-8.000 kbit/s között ingadozott a becslések alapján). Keret hibák, CRC hibák száma nem volt kiugró összességében. Egészen 2016.03.23 napjáig, 19:30 körüli időpontig. Azt követően "tűnt el" a sávszélesség nagy része. A 24 órás monitorozások is hasonló képet mutatnak. A 2015-ös képen látható QLN csúcs a 292-es vivő környékén a rádió, amihez szépen felzárkózott az egész vonal 2016 márciusban valamilyen okból kifolyólag. A szinkron sebesség "kézi" SNR állítással sem növelhető jelentősen, vivőkizárás sem segít. A korábbi 7.000-8.000 kbit/s maximális elméleti sebesség is szépen eltűnt. 2015 március (ráadás SNR lock) vs. 2016. március (QLN változás) 2015.03.18 telnet lekérdezés 2016.03.24 telnet lekérdezés Jelen pillanatban 2724/637 kbit/s a szinkron, az elméleti elérhető 3248/952 kbit/s.