Ugrás a tartalomhoz
  • 11

30 Mbit/sec minden háztartásba 2020-ig a Szupergyors internet program keretében


anonymus

Kérdés

30 Mbit/sec minden háztartásba 2020-ig a Szupergyors internet program keretében

Mi ez a projekt?

EU gazdaságfejlesztési programjának része a SZIP, hogy az ország minden területén minden háztartásban elérhető legyen a 30 Mbit/sec sebességű internet 2020. Szeptember 30.

Miből áll ez a projekt?

Több szegmense van az egész történetnek. Alapvetően minden szolgáltató minden évben valamennyire terjeszkedni szokott, anyagi lehetőségektől függően... Ehhez az állam is hozzáadott egy hazai forrást (Pest megye), illeve EU-s források is rendelkezésre állnak a projekthez (országszerte). Mivel Pest megye túlságosan fejlett, így oda nem adhattunk be EU-s forrásigényt, ezért volt szükség hazai forrásokra.

A Magyar Telekom európai uniós forrásokat nyert el vezetékes szélessáv-fejlesztésre a GINOP 3.4.1-2015 keretében

A Magyar Kormány az Európai Unióval kötött Partnerségi Megállapodás alapján, a GINOP 3. prioritás keretében megjelentette a GINOP 3.4.1-2015 számú, Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése című pályázati felhívást. Ennek célja a kevésbé fejlett régiókban az újgenerációs szélessávú (NGA) hozzáférési hálózattal el nem ért igényhelyek lefedése annak érdekében, hogy az infokommunikációs hálózatok, eszközök, szolgáltatások és kompetenciák bővülése hozzájárulhasson az állampolgárok életminőségének, a vállalkozások versenyképességének és az állami működés hatékonyságának javulásához.

Támogatást nyert járások

Támogatást nyert járások

Közép-Mo nyertesei

Budakeszi-, Érdi-, Vecsési-, Szentendrei járások, valamint Kelet-Pest. 

Mikor kerül lefedettség alá a településem?

Ennek a kezdeményezésnek alapvetően az összes hazai szolgáltató a részese, azonban a kivitelezés konkrét dátumát hazai és EU-s források esetében is nehéz megjósolni... Egy biztos 2020. Szeptember 30 megtörténik a 30 Mbit/sec sebességű internet bevezetése országszerte.

NMHH jogforrások oldalán nyomon követhetők a kiadott építési engedélyek, előzetes építési bejelentések, használatba vételi engedélyek a hálózat fejlesztések kapcsán. 

Hol találhatom meg az aktuális lefedettséget?

Kifü térkép

Milyen paramétereknek kell megfelelni az internet sebességében?

Az alapvető elvárás hogy 30 Mbit/sec letöltésű (garantált 7,5 Mbit/sec) és 6 Mbit/sec feltöltés (garantált 1,6 Mbit/sec) internet legyen elérhető az egész országban. További elvárás hogy ezen hálózatoknak legalább 50%-ának képesnek kell lennie a jövőben a 100 Mbit/sec sebességű internet kiszolgálására is.

Milyen technológiát használnak ezen sávszélesség biztosítására?

 GPON hálózat kiépítésére kerül sor, amin akár 2000/1000Mbit-et nyújtunk előfizetőink részére.

Technológiától függően milyen sebességekre számíthatok?

Három eltérő technológiát használ a Telekom, és mivel 30 Mbit az alapelvárás, így a következő maximális lehetőségek jöhetnek szóba, amik a jövőben vDSL és Koax esetében is javulnak.

 

ewfwefewfewfew.png

Köszönöm @btz nek a segítséget!

 

Szerkesztve ekkor: Szerkesztő: anonymus
Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • Válaszok 1.9k
  • Létrehozva
  • Utolsó válasz

A legnépszerűbb tartalomgyártók a témában

A legnépszerűbb tartalomgyártók a témában

Posztolt képek

Ajánlott posztok

  • 0

akkor legyen így, a hit nem öl meg csak megerősít :) 

engem csak az zavar, hogy nem hoztál fel egy konkrét példát sem, tudod, példázol itt valamivel valamiről, amiről kb. semmit nem osztasz meg :) 

Sok része van a Telekomnak:

  1. Üres települések: Egyik nagy cél a Telekomnak hogy ezek egy bizonyos részét lefedje optikával. Idetartoznak az önköltséges (legfőképp Pest megyei) és a támogatott (vidéki) települések.
  2. Meglévő hálózat felújítása, amennyiben nem tud 30 Mbit/sec sebességet: Másik nagy cél, gyakorlatilag a másik meglévő, hogy fejlessze úgy a hálózatait, hogy azok alkalmassak legyenek a 30 Mbit/sec sebességre. Erről egy picit részletesebben is írnék:

Első körben is szedjük ki ebből Budapestet, mert azt nevezhetjük egy 3. projektnek is, illetve a megyei jogú városokat. 

Aztán nézzük meg mi a helyzet a körzetekben.

Pl.:

  1. 29-es körzet: Telekom nem volt jelen, csak pár településen koaxal, megjelent több települést leoptikázott... az 50%-os jelenlét már megvan, nincs ADSL, se vDSL.
  2. 53-as körzet: Megosztott egy rész, 3 részre bontható... kistelepülések ADSL-el vannak ellátva, nagyobbak vDSL-el, néhol pedig megtalálható az optika is.
  3. 23-as körzet: Hasonlóképpen mint az 53-as körzet, ADSL és vDSL oszlik el, majdnem fele-fele arányban, bár lehet néhol optika is megtalálható.
  4. 24-es körzet: Hasonlóképpen mint a 29-es körzet, nem Telekom prímer körzet, így érthető, hogy a Telekom eddig ott nem volt jelen, bevonulása nem is nagyon történt csak pár településre, viszont ott is csak optikával van jelen.

Szóval ahogy a tendencia mutatja az ADSL hálózatok egy jelentős része, már most is vDSL jó ideje. Ezek egy részét most is kiváltják optikával. Szóval ez az ADSL kiváltása nem olyan nagy - de ahhoz képest nagy, csak a te elképzelésedhez képest nem - feladat, hiszen csak a DSL hálózatok 50~%-ról beszélünk.

Felhívnám figyelmed hogy a Telekom közel 1000 városba nyert pénzt, EU-ból, így azon településeken Optika, vagy Optika/koax keverék hozható létre, ezáltal pedig elmondhatjuk hogy a 3 ezer párszáz településből 1000-ben lesz optika valamilyen formában, rengeteg helyen már most is van Optika és vDSL.

Ezen kérdések után már csak egy kérdésem van, van még kérdés? Ha van lehetőleg ne hablaty legyen, mert én legalább tényeket is közlök.

Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • 0

Van. Lakóhelyemen pl. ami nem kisváros, 2009 óta megállt a fejlesztés, de véletlenül tudok több ilyen  településről is. Volt száz végpontkiépítés, amiből ténylegesen 13 megrendelés volt, azóta semmi, ezek is tények. Ez ellentmond azoknak a hangzatos kijelentéseknek, hogy 2018-ra mindenhova elhozzuk a szélessávot..

Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • 1

Továbbra is azt tudom mondani ami fentebb van, most indult be a hálózatfejlesztés, nem légből ugrott dolog, hogy egyszerre mindenhova hozzányúlnak. Minden körzetben van egy alvállalkozó vagy több, akik eldöntik hogy merre hogy mennek kiviteli tervek alapján.

De említek még konkrétumokat:

Körzetszámok amik nem Telekom prímer területek:

29, 95, 89, 88, 25, 24, 28, 57, 32, 27, 33, 62, 63, 66, 68

Ezek a településeken valószínűleg nincs nagy Telekomos jelenlét, illetve ha van is, nem DSL formában. Ha ehhez hozzáadod az 1000 várost, levonod ezeket a körzeteket, kiveszed belőle Budapestet és a megyei jogú városokat, hozzáadod ahol optika és koax van, szerintem közel 100%-ról beszélünk, ami a DSL-t érinti.

Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • 3

Érdekes cikk.

Az Európai Bizottság 19 tagállamot szólított fel arra, hogy a nagyobb szélessávú lefedettség érdekében hajtsa végre az árcsökkentésre vonatkozó szabályokat.

Az Európai Bizottság arra kérte fel Ausztriát, Belgiumot, Bulgáriát, Ciprust, Csehországot, az Egyesült Királyságot, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Horvátországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Portugáliát, Szlovákiát és Szlovéniát, hogy hajtsa végre a nagy sebességű hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket.

Ezek a szabályok a meglévő fizikai infrastruktúra különböző ágazatok (energia, szállítmányozás stb.) közötti megosztását és újrafelhasználását célozzák meg, és végrehajtásuk nyomán a nagy sebességű internetkapcsolat bővítési költsége várhatóan akár 30 százalékkal csökkenhet. A bizottság 2016 márciusában hivatalos értesítést küldött minden olyan tagállam számára, amely addig nem ültette át ezeket a szabályokat a nemzeti jogba, ezután közülük többen is jelezték, hogy teljes mértékben végrehajtották az irányelv rendelkezéseit.

2025-ös EU-s elvárás: 

  1. 2025-re minden főbb társadalmi-gazdasági tényező (például iskolák, egyetemek, kutatóközpontok, közlekedési csomópontok, a digitális technológiákra támaszkodó vállalatok, illetve valamennyi közszolgáltató, beleértve többek között a kórházakat és a hivatalokat is) rendkívül nagy – gigabites – sebességű kapcsolattal rendelkezzen (amely másodpercenként 1 gigabit adat letöltését/feltöltését teszi lehetővé a felhasználók részére);
  2. minden európai háztartás, legyen az vidéki vagy városi, legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosító, és Gbps-re bővíthető kapcsolattal rendelkezzen; valamint
  3. minden városi terület, így a főútvonalak és a vasútvonalak is megszakításmentes, 5G-s lefedettséggel, azaz a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek ötödik generációs változatával rendelkezzenek.
  4. Köztes célként 2020-ig valamennyi uniós tagállam legalább egy nagyvárosában kereskedelmi forgalomba kell hozni az 5G-s technológiát.

A tagállamoknak 2016. január 1-jei határidővel kellett a nemzeti jogszabályokba ültetniük az irányelvet. A bizottság az ezt nem teljesítő 19 tagállamnak szeptember 29-én küldte el az utolsó figyelmeztetést.

Szerkesztve ekkor: Szerkesztő: Deino
Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • 1

Te vagy a Környei ha jól emlékszem? Környe mégis belekerült a GINOP pályázatok első szakaszába a szolgáltatói vállalás ellenére, lehet hogy még időben jelezték az önerős fejlesztés visszamondását. 2017.06.01 a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja 2018.05.09 a legkésőbbi befejezés időpontja. A térségben a többi település is ugyanezekkel az adatokkal van feltüntetve, abban a dokumentumban, amit PH-n blogbejegyzés keretén belül már közzétettem.

Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • 0

Közben helyzetjelentés: Bekötötték a második érpárt is, és megy az 50 :)

A szerelő szerint szerencsém van hogy pont a határon vagyok, mert a következő utcában már a 20 se megy, mert már rossz állapotúak a vezetékek. Azt hallottam hogy egy településsel arrébb (Soltvadkert) már éppen végeznek az optikázással (Soltvadkert is, és az én településem Akasztó is nyert a SZIP pályázaton) úgyhogy remélem hamarosan erre felé is kezd majd jönni az optika.

Gondolom a feltöltésből nem lehet többet kisuvasztani hogy elérje a 15-öt. De így is tökéletes, sokkal jobb mint az 1

5790648150.png

LINE ID LINE 0 LINE 1
Link Status Connected Connected
Modulation Type VDSL2 VDSL2
Actual Rate (Up/Down) 4547/27519 kbps 5333/27519 kbps
Attainable Rate (Up/Down) 4550/32745 kbps 5341/33088 kbps
Noise Margin (Up/Down) 6/6.3 dB 6/6 dB
Line Attenuation (Up/Down) 53.6/25.3 dB 53.9/24.4 dB
Output Power (Up/Down) 6.4/14.1 dBm 6.3/14.2 dBm
Data Path (Up/Down) Interleaved/Interleaved Interleaved/Interleaved
Interleave Depth (Up/Down) 39/437 45/883
Interleave Delay (Up/Down) 8/8 ms 8/8 ms
INP (Up/Down) 1/2.5 symbols 1/3 symbols
Profile 17a 17a
LinkEncap G.993.2_Annex_K_PTM G.993.2_Annex_K_PTM
CRC Errors (Up/Down) 0/4 0/0
Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • 0

@zeli

Nekem az UP Output Power 9 dBm körül van, nálad csak 6.3-6.4. Ilyenkor általában az Attainable Rate értéknél kevesebbet mutat a tényleges maximálisan elérhető értéknél (akár csak a letöltés esetén, ha 14.5 alatt megy az output power, akkor kevesebb Attainable Rate értéket mér a HGW, ami megtévesztő lehet, a maximálisan elérhető sávszél megállapítását illetően), ha nem lenne olyan brutál a csillapítási érték (Line Attenuation), akkor mondanám, hogy több is kijönne belőle, így nem tudom, hogy mit mutatna 9-es UP Output Powerrel.

Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • 1

A DSL hálózatok is az egységesítés problémája miatt állnak úgy ahogy és ahogy írod elég megosztott dolog. Példának okáért, ott van pl. Budajenő elég szép vDSL hálózattal, mellette pedig közvetlenül megtalálható Tárki, félig lefedetlenül és ahol elérhető is a Telekom, ott is csak 10 Mbit/sec sebességű ADSL hálózatra képes.

De ha csak magát a vDSL hálózatok nézzük, akkor ott is megosztott a dolog, valahol a 30 a határ, valahol meg az 50. Ezen belül még városon belül is megosztott a dolog, mert valahol elérhető az 50, valahol meg nem. Szóval ezt így kilogikázni nem egy egyszerű feladat.

Pont ez miatt lenne teljes kavarodás, ha a 2. HD stream is kikerülne vDSL-re. Mert lehet hogy XY település XY utcáján lehetne, de két utcával arrébb meg nem, és ez csak arra lenne elég, hogy a szerelők össze-vissza szaladgáljanak felmérni a vonalakat. Vagy pedig arra, hogy a sok user panaszkodjon az elvesztett internetsebességére, mert egyezerre megy a 2 HD.

A DSL hálózatoknak megvan a maga jövője, általánosságban elmondható, hogy legalább 50% az esély arra, hogy ahol DSL hálózat van, ott felváltja optika. Ott van pl. az 53-as körzet, példának vehetjük Nagykőröst, ahol DSL hálózat mellett Optika épül/van.

De ha ez a példa sem elég, akkor Farmos környékén kell pl. leskelődni, ott is DSL hálózatok voltak, mégis optikára cserélődtek. Ezzel nem azt akarom mondani hogy mindenhol optika lesz, de elég nagy az esély, hogy az általad említett helyen is ez fog történni. Illetve ha mégsem, akkor pedig biztos lehetsz benne, hogy magát a DSL hálózatot is megfogják erősíteni és ha majd nem lesznek szörnyű állapotú DSL hálózatok a Telekom kezében, akkor el lehet gondolkodni egy második HD streamen is.

Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • 0
1 órája, Deino írta:

A DSL hálózatok is az egységesítés problémája miatt állnak úgy ahogy és ahogy írod elég megosztott dolog. Példának okáért, ott van pl. Budajenő elég szép vDSL hálózattal, mellette pedig közvetlenül megtalálható Tárki, félig lefedetlenül és ahol elérhető is a Telekom, ott is csak 10 Mbit/sec sebességű ADSL hálózatra képes.

De ha csak magát a vDSL hálózatok nézzük, akkor ott is megosztott a dolog, valahol a 30 a határ, valahol meg az 50. Ezen belül még városon belül is megosztott a dolog, mert valahol elérhető az 50, valahol meg nem. Szóval ezt így kilogikázni nem egy egyszerű feladat.

Pont ez miatt lenne teljes kavarodás, ha a 2. HD stream is kikerülne vDSL-re. Mert lehet hogy XY település XY utcáján lehetne, de két utcával arrébb meg nem, és ez csak arra lenne elég, hogy a szerelők össze-vissza szaladgáljanak felmérni a vonalakat. Vagy pedig arra, hogy a sok user panaszkodjon az elvesztett internetsebességére, mert egyezerre megy a 2 HD.

A DSL hálózatoknak megvan a maga jövője, általánosságban elmondható, hogy legalább 50% az esély arra, hogy ahol DSL hálózat van, ott felváltja optika. Ott van pl. az 53-as körzet, példának vehetjük Nagykőröst, ahol DSL hálózat mellett Optika épül/van.

De ha ez a példa sem elég, akkor Farmos környékén kell pl. leskelődni, ott is DSL hálózatok voltak, mégis optikára cserélődtek. Ezzel nem azt akarom mondani hogy mindenhol optika lesz, de elég nagy az esély, hogy az általad említett helyen is ez fog történni. Illetve ha mégsem, akkor pedig biztos lehetsz benne, hogy magát a DSL hálózatot is megfogják erősíteni és ha majd nem lesznek szörnyű állapotú DSL hálózatok a Telekom kezében, akkor el lehet gondolkodni egy második HD streamen is.

Lehetne erről oldalakat írni, a lenyeg, nem jól van ez így.

Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

  • 0

Sziasztok!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy tudtok-e vagy hallottatok-e valamit az OHE Optikai Hálózatépítő Zrt.-ről valamit? Bükkábrányban lakok és a honlapjuk szerint itt ők "fognak" optikai kábelt kiépíteni a térségben. Esetleg valaki aki a Mezőkövesd kistérségekben járatos vagy bennfentes nem-e tud valamit a térség optikázásáról?

 

Link kommenthez
Megosztás más oldalakon

Csatlakozz a közösséghez!

Posztolhatsz regisztráció előtt is. Ha már van regisztrációd, jelentkezz be itt.

Vendég
Válaszolj a kérdésre...

×   Formázással együtt illesztetted be a tartalmat.   Formázás eltávolítása

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linkedet automatikusan beágyaztuk.   Linkként mutatás

×   Az előző tartalmat tároltuk. .   Itt törölhetsz

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.


×
×
  • Új...